|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziBoldog halálnapot!Rusznyák Csaba
Happy Death Day – amerikai, 2017. Rendezte: Christopher Landon. Írta: Scott Lobdell. Kép: Toby Oliver. Zene: Bear McCreary. Szereplők: Jessica Rothe (Tree), Israel Broussard (Carter), Ruby Modine (Lori), Charles Aitken (Gregory), Laura Clifton (Stephanie). Gyártó: Blumhouse Productions / Digital Rot Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 96 perc. A slasher a nyolcvanas évekre véres vigyorral
szakosodott a tinik leölésének bűnös élvezetére: a néző már nem azért ült be a
sokadig Péntek 13-ra vagy Halloweenre, illetve ezek koppintásaira,
hogy a szimpatikus főhősnőnek szorítson, de még csak nem is feltétlenül a
suspense-ért, hanem azért, hogy szexéhes, részeges és tahó, eleve mészárszékre
szánt, lengén öltözött mellékszereplők brutális és elvárt halálát bambulva
eressze ki a hétköznapok gőzét. A Boldog
halálnapot! a zsáner posztmodern darabjaként másfél óra alatt építi újjá,
méghozzá a nulláról, a szimpatikus áldozat típusfiguráját a különösebb érzelmi
hatás nélkül elveszejthető áldozatból. Amikor Tree (Jessica Roth abszolút
meggyőző) először kenődik a maszkos gyilkos késére az Idétlen időkig horrorverziójában, az még csak annyira hatja meg a
nézőt, mint amikor Jason a huszonharmadik részben lekaszál egy arrogáns
mellékszereplőt, akinek még a forgatókönyvíró sem jegyezte meg a nevét soha. De
aztán, ahogy újra meg újra kénytelen átélni ugyanazt a napot, újra meg újra
mindhiába próbálva elkerülni a halálát, lassan ráébred a jellemhibáira, a benne
tátongó ürességre, és fokozatosan jobb emberré válik. A film a műfajtól
szokatlan intelligenciával és humanitással ássa elő a karakter viselkedése
mögött meghúzódó okokat.
A Parajelenségek-szériában indult Christopher Landon műfajkeverékében
a horror, a dráma és a mindkettőt kiszolgáló humor végig következetesen, kéz a
kézben jár, vagyis minél többször hal meg Tree, annál mélyebbre látunk a
személyiségében, és annál inkább válik legitim hősnővé, akiért érdemes a vászon
előtt maradni. A Boldog halálnapot!
így nem csak a saját jogán érdekes és élvezetes darab, de a jellemfejlődésen
keresztül ráadásul feloldja a slasherek szexizmusának (félmeztelen eye candyk lemészárlása) és
feminizmusának (erős, független final girl) ellentmondását is.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
