KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az Igazság Ligája: Az új küldetés

Kránicz Bence

Justice League: The New Frontier – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Bullock. Forgalmazó: Warner Home. 75 perc.

Amikor 2016 májusában Darwyn Cooke-ot elvitte a rák, az amerikai képregényipar egyik legnagyobb tehetségét veszítette el. Az 53 éves korában elhunyt író-rajzoló legtöbb munkája a DC kiadónál jelent meg, de a gyártósorhoz nemigen ült oda: havi sorozatot ritkán készített, inkább főáramon kívül, a sűrű megjelenés kényszere nélkül szeretett dolgozni. Fájdalmasan korán lezárult életművébe két opus magnum fért bele. Az egyik a Richard Stark hard-boiled krimijei nyomán készített Parker-sorozat, a másik az Igazság Ligája eredettörténetét újramesélő The New Frontier, ez utóbbiból 2008-ban készült el az itthon most megjelenő animációs adaptáció.

A Parkerhez és egyéb munkáinak legjavához hasonlóan a New Frontier is árulkodik róla, hogy Cooke nem a saját korában érezte igazán otthon magát. Történetválasztásaival és rajzstílusával is inkább a negyvenes-ötvenes évek amerikai ponyvakultúrájához kapcsolódott, szuperhősképregényeit ugyanúgy ravasz femme fatale-ok, keményöklű detektívek és paranoiás kormányügynökök népesítik be, mint műfajilag is a noirhoz sorolható munkáit. A New Frontierben a háború utáni Amerika történetét fésüli össze a DC szuperhőskánonjával, a cselekmény akkor játszódik, amikor a régi hősöket ellehetetleníti a hidegháborús boszorkányüldözés, de már készülődnek az újak. A valós történelmi eseményekbe illesztett szuperhőskalandok a posztmodern szemléletnek megfelelően melankolikus, nosztalgikus árnyalatot kapnak: hőseink egy igazibb, jobb világért harcoltak, amely persze mese volt csak, miként John F. Kennedynek az eredeti címet ihlető, 1960-ban elmondott, nevezetes „Új határ” beszédében sem volt könnyű hinni a néhány évvel későbbi dallasi merénylet után.

Hogy mi szűrődik át mindebből a rajzfilmbe? Jóformán semmi, maradnak a kalandok és néhány korfestő kiszólás. A képi világot szerencsére Cooke szenzációs karaktertervei határozzák meg, így a film kétségtelenül veri a DC-animációs középszert, és a cselekmény sűrítése is sikeresnek mondható. Nem árt senkinek a filmváltozat, ám talán egyik korábbi DC-adaptáció esetében sem volt annyira igaz, mint itt, hogy inkább az eredeti képregényt érdemes elolvasni.

Extrák: Portréfilm Darwyn Cooke-ról, kisfilmek (Az Igazság Ligája történelme; A végzet légiója), audiokommentárok, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13470