|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzörnyek és szerelmekPethő Réka
Il racconto dei racconti
– olasz, 2015. Rendezte: Matteo Garrone. Írta: Massimo Gaudioso, Edoardo
Albinati és Ugo Chiti. Kép: Peter Suschitzky. Zene: Alexandre Desplat.
Szereplők: Salma Hayek (Longtrellis királynője), John C. Reilly (Longtrellis
királya), Vincent Cassel (Strongcliff királya), Toby Jones (Highhills királya),
Shirley Henderson (Imma). Gyártó: Archimede / Le Pacte / Rai Cinema.
Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos.
134 perc.
A klasszikus mesék
Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo
Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen másféle
történetet mond el a Szörnyek és
szerelmek három szálon futó cselekménye során. Királyok és királynők
vágyainak, perverzióinak abszurd beteljesülését látjuk, tengeri szörnyeket
ölnek meg, hogy aztán a szívüket egy szűz főzze meg, hegyi ember tartja fogva a
hercegnőt a mesék meséjében. Nem éppen gyerekeknek szól a Pasolinit és Fellinit
idéző bizarr alkotás, amelyben többek között egy csúnya öregasszony saját
bőrének lenyúzatásától sem riad vissza, ha az a fiatalság ígéretével kecsegtet.
A film alapjául
Giambattista Basile 17. századi tündérmeséi szolgálnak – a Pentameronban összegyűjtött elbeszélések és az olasz író karakterei
ihlették később, gyerekközönséghez finomítva, Hamupipőke és Aranyhaj
történeteit is. Ezeknek a meséknek a nyers változatát látjuk viszont, amelyek
nem mentesek sem az erőszaktól, sem a csodás elemektől, mégis a legfőbb
összetartó erő közöttük az emberi gyarlóság. Látunk egy teherbe esni képtelen
királynőt, aki bármilyen áldozat meghozatalára képes, hogy gyermeke szülessen,
ám mikor végre teljesül a vágya, a fiatal hercegnek boldogtalan életet teremt
kisajátító és önző szeretetével. Highhills királya ezzel szemben egy bizarr
bolha nevelgetésére áldozza összes szeretetét, ugyancsak boldogtalanná téve a
lányát, akinek sorsával olyannyira nem foglalkozik, hogy utódját végül egy ogrénak
kénytelen odaígérni. A harmadik szálon két idős és csúnya nővér megy el a
végsőkig, amikor a buja király szerelmének megszerzése a tét, feláldozva
mindent egészen a bukásig. Az egyszerű, mégis látványos képi világgal elmesélt Szörnyek és szerelmek végig feszengésre
készteti a nézőt, miközben megalkotja az intellektuális művészfilm-tündérmese
műfajának talán egyetlen képviselőjét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|