|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziMcQueenAlföldi Nóra
McQueen
– brit, 2018. Rendezte: Ian Bonhote. Írta: Peter Ettedgui. Kép: Will Pugh.
Zene: Michael Nyman. Szereplők: Alexander McQueen, Joyce McQueen, Kate Moss,
Bernard Arnault, Jodie Kidd. Gyártó: Misfits Entertainment / Salon Pictures.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos.
111 perc.
A
művészemberekről szóló dokumentumfilmek kiemelkedő figyelemnek örvendenek, hiszen
élményteli tárlatvezetést ígérnek a kulisszák mögött, titkokba avatják be a
nézőt, aki így elcsíphet egy kis morzsácskát a tehetség misztikumából,
bepillanthat egy zárt, rejtelmes ám csillogó világba, átérezheti hogy az alkotó
zseni is csak egy esendő ember. Az Ian Bonhote és Peter Ettedgui alkotópárosnak
azonban nincs szüksége hókuszpókuszra vagy leleplező narratívára ahhoz,
felkavaró doksit készítsenek, hiszen vizsgálatuk tárgya, Alexander McQueen
tálentuma tulajdonképpen a vágóasztalon hevert, csupán össze kellett ölteni a
durva részleteket.
A „divathuligán”
jelzővel illetett, „enfant terrible”-ként számontartott tervező tehetsége csak
úgy brillíroz a vásznon, mert kreálmányai nem ízlést vagy stílust, hanem
hangulatokat és érzelmeket tükröznek, történeteket mesélnek. Ezzel együtt a
divatbemutatói koncepciózus performanszok, amelynek hátterében McQueen a saját
kezével tépi-varrja-férceli egyedi műveit. Mindeközben ő maga egy kedves, dundi
munkásosztálybeli brit fiatal, pimaszsága szerethető és szórakoztató,
életpályája drámai és szomorú, a titkokra visszaemlékező munkatársai pedig
ízig-vérig művészek, akik maguk is külön dokumentumfilmet érdemelnének.
McQueen
az ezredforduló pop-ikonja volt – a háztartásbeli kiskamerás homevideókkal,
rengeteg tévé és online interjúval bőséges háttéranyag állt az alkotók
rendelkezésére, mégsem volt egyszerű a feladatuk, mert egy nagyon intenzív és
hatalmas horderejű életművet kellett összerendezniük. Bölcs döntés volt, hogy
témájukat a magánéleti bulvár helyett a művész munkásságán keresztül
közelítették meg, és az anyagot a divatbemutatók köré szervezték, ezzel nem
csak McQueen zsenijének állítanak szép és érzelmes emléket, hanem az egész
divatszakma szépségéről mesélnek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|