|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziPizzarománcTüske Zsuzsanna
Little
Italy – amerikai, 2018. Rendezte: Donald Petrie. Írta: Steve Galluccio és Vinay
Virmani. Kép: Thom Best. Zene: Mateo Messina. Szereplők: Emma Roberts (Nikki),
Hayden Christensen (Leo), Danny Aiello (Carlo), Andrea Martin (Franca), Alyssa
Milano (Dora), Adam Ferrara (Sal). Gyártó: Firsttake Entertainment. Forgalmazó:
Freeman Films. Szinkronizált. 102
perc.
A
mintegy három évtizede nagyrészt emlékezetes közepesekkel komédiázó rendező,
Donald Petrie (A szomszéd nője mindig
zöldebb, Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt) legújabb
gasztro-romkomja akár némi kiadós szívmelengetést is hozhatna az idei
télkezdetbe, a Pizzarománc hőfokánál
és minőségénél azonban talán csak élettartama ígérkezik alacsonyabbnak. A
rendező 1988-as, hamar kultikussá vált és máig szeretnivaló
nosztalgia-gyermekével, a hasonló tematikai alapokra épülő Pizzavarázzsal szemben, a 2018-as fogás legfeljebb egy megengedőbb
Valentin-napi szívecskés menübe férne bele.
A
Toronto olasz negyedében játszódó Rómeó és Júlia-gasztrokomédiában családok és
éttermek csapnak össze: sok évnyi távollét és egy óceánnyi távolság után Leo és
Nikki újra találkozik, majd fellobban a gyermekkori szerelem, ám harsány
pereputtyaik és a régóta dúló konyhacsata kereszttüzében semmi nem megy
egyszerűen – ráadásként a versengés bugyuta hevében maguk a séf-jelölt
szerelmesek is megmakacsolják magukat és leragadnak, mint az egyszeri
pizzatészta, ami nem látott elég olajat. A Pizzarománc
harsogó multi-kulti fiesztáján a műfaji báj bárgyúsággá, a sokszínűség
hirdetése olcsó és kirívó piaci fogássá alakul: az alkotók fő célja az volt,
hogy a lehető legszélesebb nézőtábort célozzák meg romantikus ízkavalkádjukkal,
ahol minden korosztály, nem és etnikum megtalálja a szájízéhez szánt csemegét a
feltétben (különös tekintettel a legfontosabb globális piacot jelentő kínai és
indiai közönségre, akik saját mellékszereplőiken keresztül gond nélkül
belesimulnak a bazi nagy olasz hakniba). A filmet záró bakiparádé
tanúbizonysága szerint legalább a résztvevők szívesen ették a saját főztüket –
a közönségnek pedig szerény főfogásként marad a popcorn al dente.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|