KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszett vad

Csillag Márton

 

William Friedkin, az Az ördögűző és a Francia kapcsolat rendezője vékonyka fába vágta nagy és recés vadásztőrét, amikor elkészítette a Veszett vad című filmet, amelyben egy szentimentális erdei gyilkos és egykori kiképzője – aki mellesleg az FBI kedvenc nyomolvasója – üti, veri és szabdalja egymást. Friedkin mindig kedvelte a csavarmentes, szigorúan lineáris cselekményvezetést, ahol a főhős azért ül autóba, hogy az egyik akciójelenet helyszínéről eljusson a másikéra – miközben a KRESZ-könyv a kesztyűtartó mélyén pihen. A Veszett vad forgatókönyve hasonló felfogásban született, kiegészülve egy kis Szökevény-utánérzéssel, és feldobva a nagyvárosi természetbúvárok néhány hasznos tanácsával. Aaron Hallam (Benicio Del Toro), az amerikai hadsereg különleges egységének katonája, Koszovóban testközelből tapasztalja meg a népirtás diszkrét báját, és bár fizikai adottságai kiválóak, pszichikailag már régen felmondta a szolgálatot: a kegyetlen bevetések hatására állatvédő gyilkoló-gép lett belőle. Amikor hazatérve beveszi magát egy oregoni erdőbe, és vadásztőrével szarvasvadászokat kaszabol le, az FBI rögtön L.T. Bonhamért (Tommy Lee Jones), Hallam egykori kiképzőjéért küld, akinek szintén elege van már az erőszakból. A Veszett vad két, erőszaktól elpártolt túlélő- és gyilokgép erdőkön, mezőkön és Portland zsúfolt belvárosán átívelő hajszáját meséli el, flashbackekkel, fegyverműves gyorstanfolyammal, autósütközésekkel, és sok-sok szúrt sebbel tarkítva. Friedkin a sötét és zavaros háttértörténet és a szereplők lelkivilágának árnyalása helyett a közelharcra helyezi a hangsúlyt, és ezzel – a New York bandáihoz hasonlóan – a véres pengék és feszülő arcizmok birodalmában találja meg Amerika lényegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2349