|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégArcTakács Ferenc
Futószalagmunka, tulajdonképpen B-movie, amelyet a felvevőpiac torkossága emelt be a nemzetközi forgalmazás kínálatába. Az alapötletet és a történetet a horror, a science fiction és a fantasy filmes konvenciótárából kölcsönözték az alkotók: a főhős, egy titokzatos égi energiákkal feltöltött gyermek (vajúdó édesanyját villám sújtotta halálra) titkon, a világtól elzártan nő fel mutáns zsenivé, de kamaszként kénytelen kilépni a normális emberi világba. Innentől kezdve hol a Caspar Hauser-legendát, hol az Elefántember-mesét idézi a film, gondosan sorra veszi az ilyen történeteknél kézenfekvő kegyes közhelyeket a másságról és a toleranciáról, illetve arról, hogy mennyire nem szép a vak és intoleráns agresszió, amellyel az átlag fogadja a kivételest.
Végül Púder (szőrtelen albínó, ezért hívják így) itthagyja a buta és gonosz emberiséget, átalakul tiszta energiává és mennybe megy. Amit hátrahagy, a kisvárosi Amerika, a legvidékibb vidék: ennek a világnak az ábrázolása egyébként a film egyetlen erénye és érdekessége, pontos tárgyi és emberi leltár, színészileg és képileg hatásos környezetrajz az amerikai Piripócsról.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1063 átlag: 5.41 |
|
|
|
|