KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mulan

Sulyok Máté

 

A Walt Disney Pictures legújabb történelmi akció-rajzfilmjében - a Pocahontas, a Herkules és az Anasztázia után – egy „régi kínai mese” indul világhódító útjára.

A történet röviden: apja helyett és becsületét védve, leánya (Mulan) szökik el otthonról a háborúba, férfinak öltözve. Miután sikeresen túlesett a katonai kiképzésen (és némileg megtévesztette társait), szembeszáll a birodalomra törő ellenséggel, megmenti a császárt, hazáját, családja becsületét – hős lesz.

A feldolgozás ismerős: a rajzfigurákat ugyanarra a sémára tervezik az álomgyárban, hiszen az elődökhöz képest annyi a „változás”, hogy a távol-keleti szereplőknek fekete hajuk és keskenyebb szemük van. Egyébként nyugodtan elférnének indián, görög vagy orosz legendaként is a vásznon. A szerzők – talán a lavina egyetlen beállításának kivételével – nem törekedtek az animáció képi lehetőségeinek kihasználására, viszont ha gyerek lennék, valószínűleg a moziszék alá bújnék ijedtemben, amikor a hun fővezért, San Ju-t és seregét megpillantom a vásznon. A vér nem ömlik ugyan patakként alá, de tény, hogy a játékfilmek túlnyomó többségének feldolgozásához hasonlatosan, itt is az akció és az erőszak bemutatása a fő cél a cselekményvezetésben. Az „egyensúlyt” humoros benyögéseivel a családi védőszent, a „házisárkány” figurája próbálja helyrebillenteni.

Ide jutott hát a hajdani „teaillatú költészet”, a mítoszt, filozófiát, morált egyetlen történetbe élvezetesen sűrítő ősi kínai gondolat; Kung mester, Lao-ce, Chuang-ce tudása életről, sorsról, igazságról – megzenésítve – a mindenek fölötti üzleti hatékonyság eszményének megfelelően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3907