|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Szőts IstvánEmber a havasokbólN. N.
A Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Filmvilág, a Budapest Film, a Magyar Filmintézet és a Magyar Filmklubok Szövetsége 1989. szeptember 8–9-én Esztergomban, a főiskolán a Filmfőigazgatóság, a Filmgyár, a játékfilmstúdiók támogatásával az ez évben induló filmterjesztési képzés tanárainak és diákjainak részvételével Szőts István szemináriumot rendezett. A rendezvényen levetítették a Velencei Filmfesztiválon díjat nyert, immáron klasszikusnak számító Emberek a havason (1942) és az évtizedekre betiltott Ének a búzamezőkről (1948) című alkotásait, valamint a Kádár Kata (1943), a Kövek, várak, emberek (1955) és a Melyiket a kilenc közül? (1957) című rövidfilmjeit, az Ausztriában készített művei közül a Hallstatti balladát (1960), s két portréfilmjét: Gustav Klimt (1970), Egon Schiele (1972). A vetítésekhez kapcsolódva Nemeskürty István, Pintér Judit, Zalán Vince és Szemadám György tartott előadást Szőts Istvánról. A Magyar Filmintézet ez alkalomra reprint kiadásban jelentette meg Szőts 1945 tavaszán írt, európai látókörű könyvét: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. A szeminárium másnapján élénk, filmművészetünk aktuális kérdéseit is érintő vita zajlott Szőts röpirata –40 év mérlegén, 40 év– Szőts röpiratának mérlegén címmel. Az esztergomi szeminárium nemcsak „iskolakezdet” volt a jövő filmesei számára, de egyúttal a sokáig elhallgatott, negligált Szőts István visszatérését is jelentette a magyar filméletbe.
Szőts István – aki az utóbbi években egyre több időt tölt Magyarországon, s akinek a közelmúltban, Budapesten jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök mártíriumáról írt forgatókönyve (s megjelenés előtt áll új könyve: Az aradi tizenhárom) –, személyesen is jelen volt Esztergomban. A szeminárium mindkét napján tartott előadásokat: életútjáról, megvalósult és megvalósulatlan filmterveiről, rendezői ars poeticájáról Az alábbiakban (és a következő, januári számunkban) ezekből az előadásokból adunk közre részleteket.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1320 átlag: 5.51 |
|
|
|
|