KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Folyópart tangó

Szentgyörgyi Rita

 

Szulambek Mamilov szép meséje akár a „hétköznapi románc” címet is viselhetné. Miről szól tehát ez a folyóparti hangulatokból, falusi életképekből, az egyhangúságba ünnepet csempésző pillanatokból építkező film? Elsősorban Jekatyerináról (Valentyina Fedotova árnyalt színészi alakításában), aki a lakótelepi élet szorításából kiszabadulva, szülőfalujában tölti szabadságát. Jó külsejű, értelmes, elvált asszony, társtalanul él. Magányát, ha csak átmenetileg is, de orvosolják mindazok, akikhez meleg családi, baráti kötelék fűzi: a dolgos szülők, Pása, a nagyhangú, minden lében kanál brigádvezető, Anasztázia, a szintén társ nélkül élő, életvidám barátnő, és mindenekfelett a csendes, zárkózott természetű Fjodor. Egy fesztelen hangvételű baráti találkozón ismerkednek meg, a kölcsönös vonzalomból folyóparti kalandnak induló szerelem bontakozik ki.

Hogy a „hétköznapi románcból” nem szirupos szerelmi történet kerekedett, elsősorban annak köszönhető, hogy a rendező markáns környezetbe, időnként a hely szelleméhez illő humoros helyzetekbe állítja hétköznapi hőseit. A képsorok valósághűen tükrözik vissza a falusi életforma értékeit és árnyoldalait, a középpontban két magányos ember pillanatnyi boldogságával. Más szóval a Folyóparti tangó a bensőséges – kiszolgáltatott – kapcsolatok mellett tesz hitet, egy Mihalkovéhoz hasonló – és méltó – formavilág eszközeivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6102