KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Holland Filmhét

Koltai Ágnes

Szeptember 13–19-e között Holland Filmhetet rendezett a MOKÉP. Jos Stelling Az illuzionista (1983) és a Hőzöngők (1981), Peter Oosthoek An Bloem (1983), Annette Apos Giovanni (1983), Marleen Gorris Christine M: némasága (1982), Ben Verbong A vöröshajú lány (1982), és Jan Gruyaert Lenföldek (1983) című filmje szerepelt a programban. Jos Stelling neve nálunk sem ismeretlen. Rembrandt (1977) című alkotása szerepelt az 1979-ben, Budapesten rendezett Holland Filmhét műsorán. Stelling a hivatalos filmgyártástól távol él és dolgozik, főleg amatőr színészeket szerepeltet filmjeiben, önálló gyártó társaságot alapított. Az Utrechtben élő rendező saját mozival rendelkezik, ebből tartja el magát, és önálló újságot is szerkeszt. Az Utrecht külvárosában játszódó A hőzöngők Herman van Veen Jukebox 2008 című színműve nyomán készült. Az iUuzionista egy komédiásról szól, főszereplője Freek de Jonge, aki maga is komédiás. Az An Biomen a színházi rendező Peter Oostholek eddigi egyetlen játékfilmje. Ton Vorstenbosch A válás című színműve nyomán készült, hőse egy középkorú asszony, aki megpróbál kitörni unalmas házaséletéből.

Annette Apon, a Giovanni rendezőnője újságíróként kezdte pályáját, először az Amsterdams Stads Journaalnál dolgozott, majd 1968-ban néhány barátjával megalapította a Skrien című filmszaklapot, amelynek ma is munkatársa. Első játékfilmje, a Golven az 1982-es rotterdami fesztiválon és Nyugat-Berlinben is nagy feltűnést keltett. A Giovanni második rendezése. Ez a holland Nagyítás, bősnője, Diane divatfotós, Rómában egy Giovanni nevű fiú után nyomoz, nem találja meg, helyette zavaros kalandokba keveredik.

Marleen Gorris, a Christine M. némasága rendezője nem hivatásos filmes. Az 1949-es születésű Gorris Amszterdamban dramaturgiát tanult, majd a birminghami egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Még amszterdami évei alatt alapított egy forgatókönyvíró-csoportot, itt írták a Christine M. forgatókönyvét is.

Theun de Vries regénye nyomán készült, valódi történelmi alakról szól Ben Verborg filmje, A vöröshajú lány. A film főhőse Hannie Schaft, a konzervatív polgári családból származó diáklány, aki 1943-ban csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz.

Jan Gruyaert, a Lenföldek rendezője az Antwerpeni Akadémián tanít fényképészetet. Egy rövidfilm és egy nagyjátékfilm után készítette el Stijn Streuvels regénye nyomán a Lenföldeket, amely a századforduló idején Nyugat-Flandriában játszódik, s egy parasztcsalád mindennapjait mutatja be.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6264