|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSzerelem MontrealbanHollós László
Itt aztán szem nem marad szárazon. A Kramer kontra Kramer után, íme egy újabb film, amelyen kedvére zokoghat a néző. Az alkotók élőre megfontoltan és tervszerűen törekednek arra, hogy elsírjuk magunkat, s bizony legény legyen a talpán, aki legalább egy kicsit el nem érzékenyül. Kanadai love story ez a javából. Szívfacsaró, romantikus mozi, néhány giccses, melodramatikus jelenetet és a befejezést leszámítva még a jó ízlés határain belül. Mindezzel nincs ellentétben, – bármilyen hihetetlen is –, hogy ennek a megható nagyjelenetekben bővelkedő filmnek pergő ritmusa és kedves humora van. Larry Kent rendező nagyon ért az érzelmi hatáskeltéshez. És a másoláshoz. Szerelemről, kanadai angol– francia ellentétről, hazaszeretetről szóló, háborúellenes filmje Love storynak indul, aztán egy kicsit West Side Storyra, majd az Eper és vérre emlékeztet, míg végül Ashby Hazatérésének átdolgozott változata lesz belőle.
A nézőtér már könnyárban úszik, de Kent nem éri be ennyivel. Csavar még egyet az érzelmes történeten. Hűen követi azt az amerikai filmes szabályt, amely nem írja elő ugyan a happy endet, de a lesújtó, reménytelen befejezést tiltja. Kiderül: a halottnak hitt imádott kedves mégis él. Csak éppen láb nélkül, tolókocsiba kényszerítve és a világtól távol. A záró, kórházi jelenet sírós-nevetős összeölelkezése már túlzás. Könnyből is megárt a sok.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2140 átlag: 5.36 |
|
|
|
|