KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kétes hírű menyasszony

Farkas András

 

Ha értékeink végképp elfonnyadtak, s nincs közösség, hová vigaszért szaladhatnánk, és elszivárgott már hitünk, de mégis élnünk kell, mit is tehetnénk: visszafordulunk, a múlt talán üdvözít. Ilyen formán mai csetepatéinkban is tükröződik a tegnap, a tegnapok keserves harca. Egykor tradíció vezérelte a karaktert, ma jobbára kívülről meghatározott. A jelenkor sokszor kiveti, megtagadja a küzdő embereket. Akárcsak az elfogódott Torikét, a Kétes hírű menyasszony című szovjet film lassan eszmélő, belső meggyőződésű főalakját. Az ok: társát a nyilvánosházban találja meg. Az árva fiú és az árva szajha fölemelő és megható széphistóriája ez a film. (Bár történhetnének ily magától értetődően a dolgok.) Az eszmélet s a megszenvedett lázadás képkölteménye Malján alkotása.

A remény persze nem új. Végső soron a film sem tetszik annak: szimbólumai ismerősek, a jellemek kiszámíthatóak; e műben szereplő örmény városka akár magyar is lehetne. Mégis: a Kétes hírű menyasszony képeinek esztétikumán emberség dereng át.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6713