|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA frontvonal mögöttLoránd Gábor
Korrekt háborús film. Mit is értünk ezen? Természetesen nem valamilyen új esztétikai kategóriát, pusztán kísérletet a „nem különösképpen magával ragadó, de nem is rossz, sőt, van ebben a műfajban számos ennél sokkal rosszabb” tömör megjelölésére. És ez semmiképpen nem lebecsülés, ha figyelembe vesszük, hogy szerte a világon rengeteg filmet készítenek, s ezek között aránylag kevés a remekmű.
Mlinszkij őrnagy partizánegysége az ellenség hátában harcol, nagy veszteségeket okozva a betolakodóknak. A német hadvezetés reguláris erők és kémek segítségével próbálja megsemmisíteni; hírszerzőit elfogják és kivégzik, ő maga is veszélybe kerül, de végül is a maga javára fordítja a játszmát.
Kalandfilm, az is akar lenni (ami ez esetben azt jelenti, hogy nem „művészkedik” fölöslegesen), nem is unalmas; körmét ugyan nem rágja le, de azért érdeklődéssel nézi végig a műfaj kedvelője. Megrázó sorsfordulókat, emberi drámákat ne nagyon keressünk benne, viszont akad egy-egy szép mozzanat (az orvosnő és a parancsnok vonzalma), kedves humorral fűszerezett karakterábrázolás (az öreg csicskás), amely a puszta kalandszint fölé emeli a filmet.
Végül egy zárójeles, halk megjegyzés: egy részbe tömörítve talán még jobb lehetett volna a film.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 654 átlag: 5.7 |
|
|
|
|