|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
PostaOlvasói levélÉrdeklődéssel olvastam...Körmöczi Lászlóné
Érdeklődéssel olvastam a Filmvilág 1980. augusztusi számában Bajor Nagy Ernő riportját a mozikról, a moziba járási szokásokról. Nagyon megfogott egy részlet, amelyben a riporter és alanya arról beszélgetnek, hogy a mai színészek nem olyan szépek, mint a hajdaniak.
Ezen már én is sokat gondolkodtam, főleg a külföldi filmek kapcsán, ahol a változás még feltűnőbb: ők Clark Gable-től jutottak el Gene Hackmanig, Sylvester Stallonéig. A jelenségre bizonyára több magyarázat is kínálkozik. A legfőbb oknak én azt tartom, hogy ma már a filmekben a filmhősök nem emberfeletti emberek, hanem egyek velünk, arcok a tömegből. Ezért nem is olyan szépek, mint akik a sminkmester műhelyéből jönnek. Sylvester Stallone a példája annak, hogy ma már a veszteseket, a keményen elkalapáltakat is szívébe zárja a mozilátogató közönség. S végül: a mai néző feltétlenül nagyobb intellektuális igénnyel ül be a moziba, mint korábban. Nos, ez is megkívánja, hogy a szép babaarcok helyett kifejezőbb, érdekesebb arcú színészek játsszák a szerepeket. Magyarországon sincs ez másként, gondoljunk például Haumann Péter gyorsan felszárnyaló karrierjére.
Lehet, hogy Bajor Nagy Ernő riportalanya visszasírja a régi szép időkkel együtt a szép színészek korszakát is, én azonban úgy vélem, mai keményebb és gyorsabb tempójú valóságunkat jobban kifejezik a keményebb és érdekesebb arcok, ha talán nem is oly tökéletesek.
Körmöczi Lászlóné
Budapest
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1076 átlag: 5.48 |
|
|
|
|