KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Kallódó emberek

Karcsai Kulcsár István

A vadnyugat rekviemjét, a cowboy-romantika végső búcsúját írta meg Arthur Miller, és rendezte meg John Huston ebben a filmben. A széles karimájú kalap, a lasszó, az egyéni ügyesség és bátorság idejétmúlt kellékek egy technokratizált világban, ahol az egykor életet jelentő vadlovakat már nem férfias fortéllyal fogják be, hanem repülőgép segítségével ölik le, hogy húsukból kutyának való konzervet készítsenek. Ebben a világban bontakozik ki Roslyn és az ideáljaihoz ragaszkodó öregedő cowboy szerelme. A végletesen érzékeny, vibráló idegrendszerű lányt Marilyn Monroe játssza. Akkoriban Arthur Miller felesége volt, hatalmas ambícióval próbált kitörni a szexbomba szerepkörből, igazi színésznővé akart átalakulni. A testreszabott szerepben még az igazi és a fiktív név is összecseng: Roslyn – Marilyn. A színésznő egyébként lelkes csodálattal vonzódott partneréhez Clark Gable-höz is. Mindez valahogyan benne van a filmben. Vannak ilyen alkotások, ahol játék, magánélet, mítosz végzetesen összemosódnak. Egyébként mindkettőjüknek ez volt utolsó szerepük, Gable röviddel a forgatás után, Monroe két év múlva meghalt. Filmszínésznő felesége emlékét és kapcsolatukat pedig kegyetlenül őszintén megírta Arthur Miller a Bűnbeesés után című drámájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8231