|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDŐrültek házaNevelős Zoltán
Dom Durakov – orosz–francia, 2002. Írta és rendezte: Andrej Koncsalovszkij. Szereplők: Julija Viszockaja, Szultan Iszlamov, Sztanyiszlav Varki, Bryan Adams. Forgalmazó: SPI. 104 perc.
Első közelítésben olcsó ötlet egy elmegyógyintézetben játszódó történettel beszélni a háború tébolyáról, azzal a tanulsággal, hogy a bolondok a „normálisabbak”. A rendszerváltás után már többedszer hazatérő Andrej Koncsalovszkijnak mégis sikerült izgalmasan beoltania a háborús szatíra műfaját egy Száll a kakukk fészkére-szerű diliházas mesével.
A helyszín csecsenföldi elmegyógyintézet, amelyet 1996-ban, a háború közeledtével elhagy a személyzet, a magukra maradt ápoltak pedig, miközben igyekeznek fenntartani a megszokott rendet, előbb egy csecsen, majd egy orosz katonai egység benyomulása miatt az első sorból figyelhetik a front eseményeit. A megtörtént eseten alapuló, valódi őrültekházában felvett filmben Koncsalovszkij valódi betegek és színészek egyvelegével Fellinire emlékeztető karneválhangulatot teremt a központi szereplő, a huszonéves Zsana tangóharmonika-zenéjére. Az érzelmi skála egyik végpontját a lány vágyálmaiban szereplő Bryan Adams szándékosan giccses zenés betétei jelentik (a kanadai énekes egyik szerelmes slágerét énekli), míg a háború borzalmait néhány váratlan és nyersen erőszakos epizód jeleníti meg, például az, amelyben az udvaron szomorkodó lány háta mögött lezuhan egy helikopter. Máskor a tónus szatirikusból heroikusba vált – mindvégig megmaradva az abszurdban –, például akkor, amikor az egymással feketéző (kábítószerért lőszert cserélő) csecsenek és oroszok parancsnokai rájönnek, hogy Afganisztánban még együtt harcoltak, és az egyik megmentette a másik életét. Szinte folyamatos a hangulatváltás, de ebben az őrült játékban mindez egységbe rendeződik.
Extrák: előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 883 átlag: 5.6 |
|
|
|
|