|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziVakságKolozsi László
Blindness – kanadai-brazil-japán, 2008. Rendezte: Fernando Meirelles. Írta: José Saramago regényéből Don McKellar. Kép: César Charlone. Zene: Marco Antônio Guimaraes. Szereplők: Julianne Moore, Mark Ruffalo, Alice Braga, Yusuke Iseya, Yoshino Kimura, Don McKellar, Danny Glover. Gyártó: Rhombus / O2 / Bee Vine / Alliance / Ancine / Asmik Ace / Corus / Fox Filmes do Brasi / IFF/CINV / Movie Central Network / Téléfilm Canada. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 121 perc.
José Saramagonak van egy bon mot-ja a világirodalomról: szerinte azt a fordítók írják. A bölcsességet akár ki is fordíthatnánk, a világirodalmat ma a filmesek írják. Vagyis az lesz igazán népszerű és ismert, akinek a könyveit adaptálják. Ezért is törekszik a szerzők egy jelentős része arra, hogy fordulatosan, a film dramaturgiáját megidézve írjon. A népszerű portugál szerző, aki nem csak Nobel-díja után lett több millió példányt eladó író, népszerűsége annak is köszönhető, hogy nem idegenkedik a filmet idéző struktúrától, karakterépítéstől (ez nem jelent egyszerűséget) – ő is nagy mesélő, akár a filmkészítőkre ható nagy szerzők többsége: mégis eddig csak kétszer került filmesek kezére. Legutóbb a Kőtutajt Bíró Yvett adaptálta.
Saramago egy nagy ötletre építi regényeit - a Vakságé természetesen az, hogy egy különös járvány folytán váratlanul rengetegen veszítik el a szemük világát – de alapvetően valamennyi erkölcsi parabola a civilizációról, az értékek, a morál relativitásáról. A lappangó gonosz tör felszínre mindegyik, politika pamfletnek is beillő regényében. Ahogy a mondanivaló, úgy csökevényesedik el a burjánzó, helyenként túlburjánzó, nyelv is a filmben: a karanténba szorult vakok élet-halál harcát a kiváló operatőr Cesar Charlone fémes képekben, sok közelivel mutatja meg. Nem egy képe éles fényekben exponált művészi fotó, szubjektív portré. Az ő munkája és a humánumot és az emberit egyedül képviselő kisebbség szerepében Julianne Moore (kell e mondani ez a karakter milyen közhelyes - igaz a „jól csak a szívével lát az ember”, mint mondandó is az), emeli fel a filmet más városromboló, koszos disztópiák fölé. Saramagonak nem volt túl nagy szerencséje eddig a filmesekkel: talán e történet második része, a Megvilágosodás, bizonyítja majd cáfolhatatlanul, hogy a portugálok legnagyobbjának műveiből érdemes filmeket készíteni. Bár ha lehet javasolni: legyen inkább a Halálszünet.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1026 átlag: 5.66 |
|
|
|
|