KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pippa Lee négy élete

Roboz Gábor

Private Lives of Pippa Lee­ – amerikai, 2009. Írta és rendezte: Rebecca Miller. Kép: Declan Quinn. Zene: Linda Cohen. Szereplők: Robin Wright Penn (Pippa Lee), Mike Binder (Sam Shapiro), Alan Arkin (Herb Lee), Winona Ryder (Sandra Dulles), Keanu Reeves (Chris Nadeau). Gyártó: Elevation Filmworks / Grand Army / Lumina. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 93 perc.

 

Akár a serdülőkor környékén járó, akár középkorú hősök fókuszba állításával fogalmazza meg mindig más hangütésű történeteit, Rebecca Miller rendre boldogságuk elérésében akadályozott, borús élethelyzetekben veszteglő lányokról-nőkről mesél. Az érzelmi válság forrását jelentheti az egészséges szülő-gyermek viszony hiánya (lásd az Angela mániás depressziótól szenvedő édesanyját és a Jack és Rose balladája szívbeteg édesapjának közelgő halálát), vagy a párkapcsolat kudarca (a Menekülés az életbe mindhárom középkorú hősnője a megfelelő társ hiánya miatt sínylődik) – az idei Pippa Lee négy élete egyaránt merít a két krízisfaktorból.

Pippa harminc évvel idősebb férjével egy kertvárosba költözik, a hirtelen jött szabadidő azonban idill helyett az összeomlás veszélyét helyezi kilátásba számára. A gondoskodása ellenére mindig is háttérbe szorított, szerelemmentes házasságban vegetáló asszonyon fokozatosan úrrá lesznek zűrös emlékei, és a békés látszatélet mögött felsejlik fájdalmakkal terhes múltja (amelyet speed-függő anyja és drogmámoros kamaszkori sodródása határozott meg): a segítőkész magyar címben jelzett életek Miller talán legkomplexebb hősnőjét rajzolják meg nekünk.

A rendszeresen saját forgatókönyvből – és ezúttal saját regényből is – dolgozó szerzőnő ismét csak kerüli a melodrámai hangvételt, ráadásul a különböző idősíkok eleinte leleményes beemelésével (amelyek Miller korábban alig-alig érvényesített stilizáló képességét több ízben megcsillantják) az előzőeknél jóval árnyaltabbá teszi aktuális portréját. A film plakátja által ígért (ám kizárólag reklámértékkel bíró) sztárgarmadával benépesített, alkalmanként iróniától és fekete humortól sem mentesen ábrázolt élethelyzetekből kerekedő történetben a rendezőnő ezúttal meglátja a lelki béke lehetőségét – de az komoly rosszallásra adhat okot, hogy ennek esetleges eléréséhez egy ordítóan érdektelen társat tart alkalmasnak Pippa számára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9895