KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robbanáspont

Mátyás Péter

 

Bizonyára sokan emlékeznek még a Féktelenülre, amelyben a zsúfolt nagyváros utcáin száguldó autóbusz sebessége nem csökkenhetett ötven mérföld alá, különben a járaton elrejtett, szörnyű pusztítást okozó bomba működésbe lép. A Robbanáspont képlete hasonló. Az amerikai hadsereg kutató laboratóriumában kifejlesztett vadonatúj kémiai fegyvert mindenre elszánt terroristák akarják megszerezni. Az egyik tudós viszont megelőzi őket, ellopja és egy fagylaltoskocsiba dugja a veszélyes anyagot tartalmazó szerkezetet, ami automatikusan felrobban, ha hőmérséklete tíz fok fölé emelkedik. A szituáció és variációs lehetőségei egyaránt ismertek. Sajnos a forgatókönyvből hiányzik az eltökéltség az emberi sorsok és drámai helyzetek ábrázolásához. A gonosz és pénzéhes banditák éppúgy jellegtelenek, mint a két vagány fiatal, akik megpróbálják biztonságba helyezni a bombát. A pozitív hősök párosítása, trükkös menekülésük és bohóckodásaik A halálos fegyver-széria rendőr párosát idézik. A színészi játék és a humor színvonala azonban elmarad a nem igazán veretes elődökétől. A semmitmondó frázisok a tudós felelőségéről, a vegyi fegyverek elleni morális tiltakozásról pedig egyenesen bosszantóak. A rendező ugyanakkor hatásos eszközökkel, autós üldözésekkel és kaszkadőrök tucatjaival tereli el figyelmünket a szegényes választékról. Így a film a cukrászati sütemények körébe tartozik, ahol megfelelő technikát alkalmaznak arra, hogy megédesítsék érzékszerveinket. Az állandó látványosság közepette a gyanútlan néző talán megfeledkezik arról, hogy a műfaj működésének effajta kiszámítottsága a „nem művészet” legfőbb sajátossága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3132