KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Drágaságom

Vincze Teréz

Hors de prix – francia, 2007. Rendezte: Pierre Salvadori. Írta: Benoît Graffin és Pierre Salvadori. Kép: Gilles Henry. Zene: Camille Bazbaz. Szereplők: Audrey Tautou (Iréne), Gad Elmaleh (Jean), Marie-Christine Adam (Madeleine), Vernon Dobtcheff (Jacques). Gyártó: France 3 / Tovo Films / Les Film Pelléas. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 104 perc.

 

Elegáns romantikus komédiai a francia riviérán Audrey Tatouval a főszerepben – ideális választás mindazoknak, akik még mindig a nyár elmúltán merengenek, és szívesen kalandoznának a napsütötte Biarritz, Nizza és Monte Carlo csillogó hoteljeiben és eldugott tengeröbleinek homokos partján. Mivel nagy valószínűséggel a francia turisztikai hivatal is beszállt a produkcióba – nem mintha a Riviérát annyira reklámozni kéne –, mindebben részük is lesz a nézőknek.

Jean (Gad Elmaleh) ugyanis pincér, kutyasétáltató, mixer és minden, amire egy szállodában szükség lehet. Egy végzetes éjszakán éppen elbóbiskolna az üres bárpult mögött, amikor felbukkan Irène (Audrey Tatou) és azt hiszi róla, hogy magányos ifjú milliomos, akivel érdemes összeszűrnie a levet. Bár Irène hivatásszerűen űzi a milliomos-vadászatot, ezúttal súlyosan mellényúl, és csak az elnöki lakosztályban együtt töltött éjszaka után jön rá, hogy mi is történt valójában. Jean persze nem adja fel a küzdelmet, és nyugdíjalapját is felszámolva próbálja elnyerni a kaviárt reggeliző, 200 eurós fehérneműket shoppingoló kalandornő kegyeit – reménytelenül. Végül egy újabb fatális félreértés következtében Jeant nézi gigolónak egy idősebb nő, úgyhogy Irène útmutatásai alapján az ex-pincér hamar beletanul a drága ajándékok kiválasztásába – persze azért nem annyira, hogy a happy end elmaradjon.

Az Álom luxuskivitelben eme modernizált változata jól mutatja az idők változását: az édesen bohó Holly Golightly-ból velejéig gonosz és számító fruska lett, aki kizárólag abban hisz, hogy a lányok legjobb barátja a gyémánt. Egy dologban viszont sikerül Audrey Tatounak felülmúlnia az egyébként felülmúlhatatlan Audrey Hepburnt: a soványságban. A film legnagyobb erőssége mindenesetre a visszafogott mimikájával erőteljesen Buster Keatonra emlékeztető Gad Elmaleh, aki lehet, hogy pantomimos papájától tanulta ezt a trükköt, de nagyon jól csinálja – miatta érdemes leginkább megnézni a filmet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9144