KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hitman – a 47-es ügynök

Csiger Ádám


Hitman: Agent 47 – amerikai, 2015. Rendezte: Aleksander Bach. Írta: Michael Finch. Kép: Óttar Gudnason. Szereplők: Rupert Friend (47-es), Hannah Ware (Katia), Fabian (Emilio), Zachary Quinto (Smith). Gyártó: 20th Century Fox / Infinite Frameworks. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

A 2007-es Hitman folytatás nélkül maradt, ami nem magyarázható pusztán a negatív kritikákkal és a közepes bevételekkel, hisz a legújabb hollywoodi trendet immár a reboot jelenti. Jelen filmben az emblematikus videójáték-hős többé nem tarkopasz, ami realisztikusabb, földhözragadtabb tónust ígér, a reboot-lázat kirobbantó Batman: Kezdődik után szabadon. Valódi újítása azonban kivételesen nem a sötétebb hangulat: ugyanolyan felnőtt korhatáros akcióthrillert látunk, mint az első installáció alkalmával. A különbség ehelyett a videójáték-hős karakterének hatékonyabb stratégiával való megközelítése: az idei filmet mintha csak az első két Terminátor-mozi ihlette volna.

A 47-es ügynök eleinte úgy vadászik egy mit sem sejtő nőre, mint a T-800-as Sarah Connorra. A hősnőt hamar szárnyai alá veszi a maga Kyle Reese-je, ám egy korai és nem túl meglepő fordulat felfedi, hogy valójában nem a 47-es ügynök, hanem a riválisa jelent fenyegetést a nőre, az ellenlábas ráadásul sebezhetetlensége okán kiköpött T-1000-es. Akárcsak a Terminator 2-ben, a címszereplő helyett ezúttal is a hősnő csábít nézői azonosulásra, az ő alakjában nyerünk beavatást a 47-es ügynök világába. Új karakterének köszönhetően a film teljesíti a rebootok fő követelményét: képes elődjénél szélesebb közönséget megszólítani. Ezt leszámítva a film csak egy újabb fölösleges konzol-adaptáció, ami vajmi keveset ment át a videójátékok által nyújtott élményből. Pedig készült már olyan mozi, aminek ez maradéktalanul sikerült: a videójáték-adaptációk készítői példát vehetnének A holnap határáról, amely időhurok-narratívával rekonstruálja az újrakezdhető pályák mechanizmusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12434