KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A dzsungel könyve

Kránicz Bence

The Jungle Book – amerikai, 2016. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Rudyard Kipling 1894-ben kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat: a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű Disney-verzió is a Maugli testvérei című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist, Sir Kánt.

Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai, illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.

Amíg Kipling könyve egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12719