KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Grigorij Csuhraj (1921–2001)

Geréb Anna

 

Éppen elmúlt 18, amikor 1939-ben ráöltötték a mundért. A légi deszantosokkal harcolt a fasiszták ellen, mígnem itt, nálunk, súlyosan megsebesült.

Késõbb szinte gyûjtötte a magyar barátokat, legyenek azok osztálytársak az 1953-ban elvégzett filmfõiskoláról, vagy évek múltán tanítványok ugyanott, esetleg rendezõ-kollégák, netán ápolók és betegtársak a füredi szívkórházból, ahová rendszeresen visszajárt.

Különösen az elsõ két filmje volt sokkoló hatású. Az 1956-os A negyvenegyedik – valójában az elsõ önálló munkája – szenvedélyes-romantikus love story a halálos ellenségek között: az „osztályidegen” fehér tiszt rokonszenves figurája a mai napig emlékezetes marad.

A cannes-i fõdíj és sok más jutalom ellenére már akkor éveket kellett várnia, hogy létrehozza következõ mûvét, a megrendítõ Ballada a katonárólt (1959) a hõsi halálra egyáltalán nem készülõ, egyszerû kiskatonáról. Újabb nemzetközi díjak, újabb kihagyott évek, és jön a Tiszta égbolt, a sztálinizmus nyílt tagadása és a törvénytelenségek sokáig legbátrabb kritikája.

A világhír csúcsán azonban megtört a pályája. Miközben élére állt az elsõ önfenntartó kísérleti filmstúdió megszervezésének (ez volt az 1966 és 1976 között engedélyezett Debjut), egy lírai falusi történet (Volt egyszer egy öregember, 1964) és két dokumentumfilm került ki a keze alól. Pontosabban forgatott még két játékfilmet is: az 1977-ben készült és azonnal betiltott remekmûvet, Az ingoványt és egy joggal szégyellt kényszervállalkozást, az olaszokkal közösen gyártott Az élet szépet (1980), Ornella Mutival és Giancarlo Gianninival.

Alig négy-öt filmmel beírta magát a filmtörténetbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3843