KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mrs. Doubtfire

Tamás Amaryllis

Daniel Hillard (Robin Williams) élete kártyavárként omolhatna össze: szinkronszínészi állását és három gyermekkel kiteljesedett családját veszíti el egyik napról a másikra. Eljött a pillanat, amikor a megszokott, otthonos pörlekedés diadalittas érzelmi zsarolássá változott. Az elválás –„kifinomult” ügyvédi praktikák védelmében – a balfékebb félnek (itt a családfőnek) megfélemlítő elítéltetés; az „erősebbnek” fölényérzetet adó győzelem. A megtört vesztesben megalázások sorozata érleli a sóvárgást a (volt-nincs-családi-otthon) kelepce után. Ha még nem meszes az agy, a szív, a lélek, nem lehet a múltra pecsétet ütni, dossziéba zárni. Daniel megpróbál a végzettel, sorsának ellehetetlenülésével kokettálni. A pokoljáró férfi – a válópöri alakoskodás „vigalmai” közepette – megalkotja hasonmás szellemét, Mrs. Doubtfire-t. Mint maszkos, androgün házvezetőnő szabadon jár-kel kihűlt házassága romjain, volt otthonában. Pojácaként csereberéli alsóneműit, ruházatát, sminkjét, hangszínét – megtanul életben maradni és továbbszeretni. Testi, szellemi önuralma teljében, a szolgálatkészség megtestesüléseként, légiesen vaskos házvezetőnőként lejt mit sem sejtő családja elébe. Napjait ezentúl a gyermekei megtartásáért folytatott küzdelemben a lemondás tölti be. De hiába a jó szándékú csüriszkélés, ha a másik féltől érzelmi impotencia a válasz.

A női maszkon – férfiszomorúság üt át. A „dodókülsejű” Mrs. Doubtfire, Robin Williams alakításában esszenciája mindannak, ami bennünk a legjobb. A dodó kihalt élőlényfajta, hacsak nem Mrs. Doubtfire a legutolsó példány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1058