KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csók

Mátyás Péter

 

Richard LaGravanese, akit korábban három alkalommal jelölték Oscar-díjra A halászkirály legendája, A szív hídjai és A suttogó című filmek forgatókönyvéért, ezúttal rendezőként debütál. A cselekmény két szálon fut. Judith egy sikeres New York-i orvos még mindig csinos felesége, házassága érdekében feladta önállóságát, karrierjét. Tizenhat évi együttélés után szembe kell nézne a válás okozta traumával. Pat alacsony és köpcös liftkezelő. Éppen elveszítette lányát, és szintén elvált. A két össze nem illő, magányos és depressziós ember találkozik, az egymásrautaltságból különös kapcsolat, szexuális vonzódástól sem mentes barátság alakul ki. A belső utak, az önmagunkkal való szembenézés, az önmegvalósítás keresésének filmje ez, amely alapvetően Judith alakjára összpontosít. A megfigyelő, voyeur személyisége fokozatosan átalakul, egyre otthonosabban mozog a nagyváros útvesztőiben, szexuális képzelgéseit valódi kalandok váltják fel.

A történetet két Csehov-elbeszélés, így a címadó A csók inspirálta. Az alkotók elkerülik a tankönyvízű kliséket, nincs happy end vagy erkölcsi példázat, az emberi sorsok és perspektívák nyitottak maradnak. Kifogásaink lehetnek viszont a kissé lassú tempóval szemben, néhány epizód dramaturgiai szempontból indokolatlanul hosszú lett. A film stílusa túlságosan statikus, színházi közvetítésre emlékeztető, mégis üdítő színfoltot jelent az akcióhősök uralta világunkban. Oroszlánrész jut ebben a Judith-ot játszó Holly Hunternek, aki az elhagyott, helyét kereső nő teljes érzelmi skáláját felvonultatja, a kétségbeeséstől a reménykedésig, a kiszolgáltatottságtól a csábításig, az elfojtott vágyakozástól a kielégülésig. Már A zongoraleckében feltűnt kivételes tehetsége. Most elmondhatjuk róla, bergmani nagyságú színésznő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4004