KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fekete-tenger

Soós Tamás Dénes

Black Sea – angol-orosz-amerikai, 2014. Rendezte: Kevin Macdonald. Szereplők: Jude Law, Ben Mendelsohn, Scoot McNairy. Forgalmazó: Select Video. 110 perc.

A II. világháborús legenda szerint a Németország és a Szovjetunió közti meg nem támadási paktum Sztálinnak többe került egy tollvonásnál: 80 millió márkát is küldött Hitlernek „kölcsönként”, ám a szállítmány elsüllyedt valahol a grúz partoknál. Kevin Macdonald filmje szerint az eltűnt kincs nyomába munkanélküli brit és orosz tengerészek indulnak, élükön az elegánsan philcollinsesedő Jude Law-val. Talán az expozíció elsietettsége, talán a légből kapott küldetés lehetetlensége miatt, de van valami mélységesen szürreális a történetben, amit Christopher Ross operatőr is kiemel: alapszínekre kalibrált fényjátéka olyan hatást kelt, mintha a Szárnyas fejvadász harsány megapoliszát zsúfolták volna be a tengeralattjáró fedélzetére. A dokumentumfilmek felől érkező Kevin Macdonald mégis ragaszkodik realista stílusához, ami most a sztori ellenében dolgozik: a túl sötét és a helyszín miatt túlzsúfolt képeken gyakran elsikkad az információ, a kalandból kipereg a feszültség. De elpárologna az amúgy is, mert a hangsúly, mint Macdonaldnál általában, nem az akcióra, hanem az emberi pszichológiára kerül: a fizikai munkával sanyarított életek stresszére, a britek és oroszok kulturális-nemzeti ellentéteire.

Innentől kezdve bármi lehetett volna a filmből: brit kitchen sink dráma például, csak tengeralattjárón, amely a munkások konstans gazdasági válságát, meg persze a bankárnépség züllöttségét tárgyalná, ha nem ragadna le az első kínálkozó pénzember- és munkás-sztereotípiánál. Vagy esetleg thrillerbe oltott tanmese a pénz jellemkorrumpáló hatásáról, ha nem hirtelen, bármiféle magyarázat nélkül kattannának be és vissza a tengerészek. Ha már ok nélkül ugranak egymás torkának, akár tengerész-szakosztályra átírt, Legyek ura-alapú pszichodrámát is kerekíthetnének a magát sarokhelyzetben felszámoló emberiségről, de ahhoz meg az erkölcsről kéne gondolni valamit, a „feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsük a többit?” klasszikus etikai dilemmájáról. A Fekete-tenger, ez a fináléra azért szoliddá fejlődő túlélődráma végül egyik sem lesz. Csupán A Sierra Madre kincse és Az utolsó esély furcsa keveréke, John Huston emberismerete és Tony Scott akcióérzéke nélkül.

Extrák: Kisfilm (Merülés a Fekete-tengerbe), audiokommentár Kevin Macdonald rendezővel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12345