KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marina Abramović – A távolság, ami összeköt

Jankovics Márton

The Space in Between: Marina Abramovic and Brazil – brazil, 2016. Rendezte: Marco del Fiol. Írta: Fabiana Werneck Barcinski és Marina Abramović. Kép: Caue Ito. Zene: O Grivo. Szereplők: Marina Abramović, Dorothy W. Cooke, Itamir Damiano, Joao de Deus. Gyártó: Casa Redonda. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 88 perc.

 

Marina Abramović, korunk egyik legismertebb művésze pár évvel ezelőtt Brazíliába utazott, hogy kigyógyuljon szerelmi bánatából, és inspirációt gyűjtsön új kiállításához. Az erről készült dokumentumfilm jól megmutatja, hogy mosódik össze nála végérvényesen élet és művészet. A gyógyulást és lelki újjászületést célzó spirituális kaland ugyanis a film során nagyszabású performansszá alakul, melyben Abramović a saját testét használja az alkotás alapanyagaként, akárcsak híres művészeti akciói során. Ezúttal csodadoktorokat, gurukat, füvesasszonyokat és matuzsálemi korú bölcseket látogat végig, hogy ellesse tőlük a fájdalom és az öröm titkát, és szembenézzen a művészet és a neurózis közös gyökerét jelentő gyerekkori traumákkal. Pokoli szenvedés és békés, önfeledt pillanatok váltják egymást, de Abramović egyik stációnál sem ragad le, rendíthetetlenül menetel tovább a számára is ismeretlen cél felé. Egyszerre végtelenül irritáló és elbűvölő, ahogy gondolkodás és bármiféle kritika nélkül átadja magát az összes ezoterikus gyógymódnak, miközben persze jellegzetes akcentusával folyamatosan kommentálja a történteket.

Már ebből is látszik, hogy A távolság, ami összeköt nem objektivitásra törekvő dokumentumfilm, inkább egy szenvedélyes és költői tanúvallomás, akárcsak Werner Herzog hasonló alkotásai. Mikor Abramović riporterként kezd el működni, el is laposodik a film, mintha csak egy gyengécske útibeszámolót látnánk valamelyik tévécsatornán. Jelenléte akkor válik igazán erőssé, amikor csak figyel, némán és mozdulatlanul nézi a tájat, vagy épp alámerül valamelyik helyi tradícióban. Az őrült spirituális maraton végül izgalmas felismerésekbe torkollik: Abramović nem pusztán kigyógyul bánatából, de megleli művészetének új irányát is, és rádöbben, hogy a kortárs művészet milyen mély szálakkal kötődik az ősi, vallási rítusokhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13127