KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/november
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 2019 Filmodisszeia Jubileumi Filmvilág-est
• (X) : Emberi jogok fesztiválja Budapest Center for Resource Management
• A szerkesztőség : Nyolcvanöt éves Illés György
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Az a bizonyos kép ott a falon... Tévé a romokban
• Muhi Klára: Helyzet van Beszélgetés a filmszakmáról
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szentek, szajhák, világvége Velence
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: Romlott húsok Rómája „Élettől duzzadó temető”
• Győrffy Iván: A tükrök városa Velence-filmek
TITANIC
• Varró Attila: Sifré-kódexek
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Bio-monitorok
• Herpai Gergely: Halál játékból Exitus CD ROM-ra

• Schubert Gusztáv: Napóleon a fiókban
• Forgách András: Kubrick karácsonya Tágra zárt szemek
• Takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon Tárgyalótermi klasszikusok
• Bodolai László: Törvénytől sújtva Tárgyalótermi filmek
• Ludassy Mária: Vérvád Ausztráliában Sikoly a sötétben
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Bölcsészek köve Az Alkimista és a Szűz
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: New Rose Hotel
• Harmat György: Csodás álmok jönnek
• Máriássy Vanda: Lottózsonglőrök
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaruk
• Békés Pál: Dilisek vacsorája
• Mátyás Péter: Oltári nő
• Korcsog Balázs: Állj, vagy jövök!
• Köves Gábor: Fergeteges forgatás
• Tamás Amaryllis: Párosban a városban
• Pápai Zsolt: Három évszak
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Szuszinka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Legenda

Csoóri Sándor

Huszárik Zoltán halálára

 

A nyírfák között

októbervégi eső szomorkodik.

Valakivel titkos találkát beszélt meg itt a hegyen,

de az a valaki idejekorán eltávozott.

Azt mondják: vékony, szélcibálta férfi volt,

hóna alatt fekete mappa,

járt föl-alá türelmetlenül az aranyba mártott leveleken,

nézte a láthatárt elsötétítő vadlibákat

s egyszerre csak megindult futva leleté,

mint aki az anyja gyászkendőjét látja

fölcsapódni az égre,

vagy az örök lósörényeket az örök vágóhíd felől –

Ömlött utána a hegyről a rozsda,

operaházi vörheny, megvénült prófétavér,

s mappája lapjai szétszóródtak a bokros lejtőn

s a rajzokon nők, nők, egy szecessziós édenkert bentlakói,

combok és elernyedt kezek a délután lusta sugarában,

valami elkezdődő és végetnemérő balsors vázlatai:

mintha virágcsokrokat sodorna

asztalunk felé az árvíz.

Talán egy ámokfutó, talán egy epilepsziás szépfiú,

talán egy Csontváry-árnyék lehetett az a menekülő,

talán egy részeg égfaragó, rebesgették a mindenttudók.

Voltak, akik szívdobogva kutatták át érte

az irgalmas völgyet,

de az elmosódó lábnyomok fölött

márcsak a vörös berkenyeágak parázslottak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 15. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7203