KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísértetház

Mockler János

Nehéz idők járnak a filmtudományra. Sok a sarlatán. Már publikációkra is vetemednek. Igaz, tévtanalkat még csak alacsony példányszámú irodalmi lapokban terjesztik, de a lejtőn nincs megállás. Egyik legismertebb képviselőjük nemrég is azt találta állítani: „Armin Mueller-Stahl volt a népnyúzó kulák”! Ez olyan fokú tudományos tévedés, mint amikor a neves régészprofesszor az amerikai és a szovjet nép közös eredetét kívánta bizonyítani bizonyos étkezési szokások megfigyelésén keresztül. Tudniillik sok hamburgert fogyasztanak. Armin Mueller-Stahl soha sem volt kulák. Jól emlékszünk rá, Ernst Thálmann elvtárs volt ő. Most pedig a Liberális Párt képviselőjelöltje.

Chilében – és vizsgált filmünkben. Bille August, dicsdús svéd filmrendező legújabb munkájának a fenti tévtan végleges eloszlatása a legfőbb érdeme. Egyéb dicsérnivalót jelen opuszában keresve sem találhatnánk. Azt kell mondanunk, hogy Bille August, ki, ha összes cannes-i nagydíját egyszerre tűzné föl, leginkább az idős Brezsnyevre emlékeztetne, ezzel együtt is reménytelen eset.

Itt most már meg kell állni. Pedig szívesen folytatnám. Hogy van az, hogy én, Haladás mozi 9. sor. 1. szék, csak úgy kijelentem korunk egyik legismertebb filmrendezőjéről, Bergman örököséről, kedves tanítványáról, hogy minden hiába. Ehhez valóban szükséges egy pillantás az európai film jelenlegi folyamataira. Az álfilm kétségtelen hagyományokkal rendelkezik kontinensünkön. Onnan ismerszik meg, hogy van benne minden, vér, könnyek és izzadságszag, de minek. E műfaj egyik napjainkban fölerősödő irányzata saját eszközeivel igyekszik felvenni a versenyt Hollywood imperializmusával. A csúcsteljesítmény eddig az Indokína volt, és most már nyugodtan mellé helyezhetjük a Kísértetházat is. Isabel Allende egy évszázadot átfogó regénye látszólag a legmegfelelőbb alap egy ilyen műhöz. Az adaptáción a regényt számon kérni még egy lektűr esetében is problematikus, ám de Bille August filmje azzal siet a segítségünkre, hogy meg sem közelíti az írás színvonalát. A nagy számban fölvonuló nemzetközi sztárok látható igyekezete sem képes csodát tenni. De az igazság felderítésében számíthatunk rájuk. Az igazság pedig az, hogy a népnyúzó kulák Jeremy Irons.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1078