KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

KÉPREGÉNY

Miriam Katin Budapesten született a második világháború idején, az ötvenes évek második felében szüleivel együtt Izraelbe emigrált, majd férjével Amerikába költözött, jelenleg New Yorkban él. Bár egész életében fõként grafikai munkákkal foglalkozott, a képregényt, mint számára ideális kifejezési formát közel 60 évesen fedezte fel, önéletrajzi ihletésû mûvei megalkotására bevallottan Art Spiegelman Maus-a ihlette. 2006-ban megjelent We are on our own címû kötete, amelyben édesanyja megpróbáltatásait meséli el, elnyerte a francia képregénykritikusok díját, több mint 4000 új kötet közül választották az év legjobbjának. Magyarországon korábban csak rövidebb munkái jelentek meg antológiákban. Ez az elsõ önálló kötete magyarul, amely részben saját emlékeibõl, részben mások történeteibõl és saját megfigyeléseibõl táplálkozik. Miriam munkáinak látszólagos egyszerûsége egyben hitelességének a kulcsa, kevés személyesebb hangvételû képregénnyel lehet találkozni. A magyar vonatkozások pedig számunkra különösen izgalmassá teszik a kötetet.

Miriam Katin: Történetek képekben és szavakban. Fekete-fehér, puhafedeles, 44 oldal, Nero Blanco Comix.

COMICS

Kivételesen olyan képregényrõl írunk, amely nem kapható magyarul. Nyomós okunk van rá: amióta világ a világ, elõször fordul elõ, hogy egy magyar grafikus rajzoljon egy havi rendszerességgel megjelenõ amerikai comic bookot, még ha egyelõre csak egy hétrészes minisorozatról van is szó. Futaki Attila, aki Spirál címû kötetével már egyszer történelmet írt, mint elsõ magyar képregényrajzoló, akinek önálló albuma jelent meg Franciaországban, újabban Amerikában fut be szép pályát. Elõbb a Walt Disney megbízásából elkészítette a Percy Jackson-sorozat elsõ részének, a Villámtolvajnak a képregényváltozatát, most pedig az egyik legmenõbb képregényíró, Scott Snyder (American Vampire, Detective Comics) és társszerzõje, Scott Tuft kérte fel Attilát egy horror comic megrajzolására. Az augusztusban megjelent elsõ rész nagy sikernek bizonyult, már utánnyomás is készült. Reméljük, idõvel magyarul is olvasható lesz. Addig is képregényboltokban érdemes keresni, interneten megrendelni.

Severed. Színes, irkafûzött, füzetenként 32 oldal. Kiadó: Image Comics.

 

ANGOL MACSKA

Simon Tofield brit animátornak saját, Hugh nevû macskája által ihletett rajzfilmjei fenomenális sebességgel terjedtek el pár éve az interneten. Az eddig készült mindössze 13 kétperces együttesen meghaladja már a 120 millió letöltést is. A többszörös díjnyertes filmsorozatra egész iparág épült, ennek részeként jelent meg az elsõ Simon’s Cat könyv is, amely rövid képregényekben és egyképes karikatúrákban adja vissza, illetve bõvíti ki a rajzfilmek világát. Macska és macskatulajdonos sajátos viszonyát már nemegyszer feldolgozták képregényes formában, és a szinte minden elemében eltérõ stílus ellenére óhatatlan az összehasonlítás Garfielddal. Ha röviden kell összefoglalni: rajzfilmben Simon magasan veri Jim Davist és csapatát, ám képregényben még van hova fejlõdnie. A poénok nem különösebben eredetiek, a minimalista megvalósítás nem mindig segíti elõ az oldalak könnyen olvasható elrendezését, a teljes szövegmentesség egy idõ után már inkább fárasztó. Ezzel együtt minden macskagazda jól szórakozhat az alig eltúlzott, ismerõs helyzeteken. Ajándékkönyvnek tökéletesen alkalmas.

Simon’s Cat legsajátabb könyve. Fekete-fehér, puhafedeles, 250 oldal. Kiadó: Könyvfakasztó.

 

MAGYAR MANGA

Magyar manga nincs, de mégis van, illetve talán mégsem. Tanácstalanságunk nem érthetetlen, csak kicsit ki kell bogozni. Maguk a manga-rajongók úgy gondolják, mangát csak japán készíthet Japánban, minden más legfeljebb utánzat lehet. Azok a nyugati fiatalok viszont, akik a képregénynek ebben a távol-keleti nyelvjárásában vélnek rátalálni ideális kifejezési formájukra, hevesen tagadják ezt az állítást, és kedvenceik precíz megfigyelésével és utánzásával igyekszenek nyomukba eredni. Ám ahogy ez Amerikában vagy Franciaországban már pár éve kiderült, a „global manga” irányzat nem igazán hozott meggyõzõ mûveket és népszerûségük is messze elmarad a remélttõl.

Szerencsére egyre többen ébrednek rá, hogy a mangát mint meghatározó hatást érdemes beépíteniük képregényeikbe, nem pedig olyat csinálni, amit mások utolérhetetlenül magasabb szinten mûvelnek. A harmadik köteténél tartó Keretbe zárt világ antológiában Németh Barbara, Szilágyi Szilvia és a csak pár rajzzal jelentkezõ Molnár Gábor, a most bemutatkozó Random Fanservice-ben pedig Madaras Andrea és különösen a már rutinos alkotónak számító Ács Zsolt egyre inkább rátalál saját hangjára, de Kovács Vanda grafikája és a még csak 18 éves Rimaszombati Laura lendülete is ígéretes.

Keretbe zárt világ 3. Fekete-fehér, puhafedeles, 246 oldal, szerzõi kiadás. Random Fanservice 1. fekete-fehér webmagazin, 118 oldal, http://random-magazin.blog.hu.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10804