KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Walter Mitty titkos élete

Forgács Nóra Kinga

The Secret Life of Walter Mitty – amerikai, 2013. Rendezte: Ben Stiller. Írta: Steve Conrad. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Ben Stiller (Walter), Kristen Wiig (Cheryl), Sean Penn (Sean), Adam Scott (Ted). Gyártó: 20th Century Fox / Samuel Goldwyn Films / Red Hour Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

1939-ben jelent meg a New York Times-ban James Thurber novellája, a Walter Mitty titkos élete. Hőse a szimpátiánkra méltó kisember, aki fantáziáját bevetve szállt szembe a pimaszul magabiztos hétköznapi idegenekkel, beleértve saját feleségét is. A valóság morzsáiból (egy kórház, a Waterbury-tárgyalásról friss hírt kiáltó rikkancs, a Liberty német fegyverkezést érintő cikke) fantazmagóriákat kerekített, ezekben ünnepelt sebészként, a légierő kapitányaként vagy mesterlövészként tündökölt. Majd játszi mosollyal szívott el egy cigarettát, megtörhetetlenül védve belső, titkos világát. A novellából 1947-ben, Samuel Goldwyn szárnyai alatt született amerikai filmverzió, ebben Mitty már a Pierce Publishing korrektora, reflexív, lassan aktivizálódó antihős. A második világháború utáni paranoia thrillerek fabulája kerekítette ki az alapművet történetté, egy úrhatnám anya, egy unalmas menyasszony és egy femme fatale között szétosztva a női szerepeket, börleszkes humorral ütve fel a helyzet komolyságát.

2013-ban, Ben Stiller rendezésében készült el az újabb amerikai olvasat. Az aktuális hátteret a 21. századi magány és a nyomtatott sajtó leépítése adja, Mitty éppen annál a Life magazinnál nagyítja az utolsó fotók negatívjait, amelyben korábban Thurber és Goldwyn levélváltása lezajlott a '47-es verzió forgatókönyve kapcsán. A modern Mitty élete maga is csak egy fotónegatív. Jó dolgozóként eltartja anyját és színésznőjelölt testvérét, de vágyait álmodozásaiban teljesíti be. Ezúttal egy elveszett képkocka, az utolsó címlapkép utáni kutatás építi a szüzsét, mely során a régivágású fotós (Sean Penn) és a romantikus szál új hősnője, egy elvált anya motiválják hősünket. Ha nem is emelkedik különös magasságokba Stiller filmje, de korszerű, és hollywoodi optimizmusa ellenére is igencsak kiábrándult mesét kapunk az életről, amit nem szolgálni kellene, hanem élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11641