KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Lazarus hatás

Kránicz Bence

The Lazarus Effect – amerikai, 2015.Rendezte: David Gelb. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner. Szereplők: Olivia Wilde (Zoe), Evan Peters (Clay), Mark Duplass (Frank), Sarah Bolger (Eva). Gyártó: Blumhouse Productions / Chapter One Film / Lionsgate. Forgalmazó: Big Bang Kft. Szinkronizált. 83 perc.

 

A holtak feltámasztásának motívuma sajátos jelentéssel bír a kortárs horrorfilmben, ahol az extrém erőszak ábrázolására alapozott szériák életben tartása mellett komoly kihívást jelent a klasszikus témák és alzsánerek újraélesztése és hozzáigazítása a 21. századi igényekhez. Az itthon is vetített Sushiálmokat jegyző, dokumentumfilmes hátterű David Gelb első nagyjátékfilmje ráadásul már két éve elkészült, az idei forgalmazás tehát megint csak a történet felvetésére rímel, a végeredményt látva viszont kétséges, hogy a filmet érdemes volt-e megkésve moziba küldeni.

A Lazarus-hatás érdemei ugyanis kimerülnek abban, ahogy a frankensteini alaphelyzeten túllépve más, gyakran látott műfaji sémákat sorjáz szűk másfél órában, számos sikerültebb előképet idézve fel a nézőben. A váratlanul agresszívvá váló kutya a Cujóból, a halálközeli élményekről folytatott eszmecserék az Egyenesen átból, a telekinetikus képességekkel felruházott monstrum-hősnő alakja a Carrie-ből lehet ismerős – kellemes csalódás, hogy Gelb legalább a kínálkozó, de elnyűtt found footage formavilágról hajlandó lemondani. A főszerepeket játszó Olivia Wilde és Mark Duplass ugyanakkor képesek némi friss vért pumpálni a másodlagos frissességű sztoriba. Különösen a kisebbfajta indie-ikonként számon tartott Duplass esetében izgalmas, ahogy műfaji kalandozásai során is az elhúzódó párkapcsolati válságok kisrealista témáját variálja: amíg a Kockázatos túrában az időutazás, a The One I Love-ban pedig a megkettőződés teremtette meg a leválás és elengedés lehetőségét, addig Gelb filmjében a balul végződő feltámasztási kísérlet mutat rá, hogy a kifulladt románcot nincs értelme életben tartani. Ez a felismerés azonban aligha fogja felvillanyozni A Lazarus-hatás célközönségét, akik kénytelenek beérni korábbi horror-élményeik kevéssé találékony újrázásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12230