KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

2001: Űrodüsszeia

Szabó Adrienn

2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.

A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát, azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett. Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású szekvenciája lett.

A 2001: Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb (2001: Trükkök és látványtervek), ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről. Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.

A lemez legbecsesebb „extrája”: a film meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme, miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a közömbössége, a 2001-re biztosan nem érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12237