KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mondvacsinált hős

Sneé Péter

Nem hősként, csupán helyzetének megfelelően cselekszik Bernie, amikor kimenti egy szerencsétlenül járt gép utasait a lángokból, majd gyorsan kereket old, hiszen szerencsétlen kis tolvaj ő, nem gáncstalan lovag. Vesztére a televízió egyik riporternője is neki köszönheti az életét, s hálából, no meg a remek sztori kedvéért hajszát indít utána. A „104-es járat angyalának” felajánlott egymillió dolláros jutalomért azonban valaki más jelentkezik, aki inkább illik a hősről alkotott eszményképhez.

Kitűnő indítás, és Stephen Frearst sem hagyja cserben jól ismert dramaturgiai érzéke, szigorú következetességgel bontja ki a történetet: miként csapják be a világot és önmagukat a nyilvánosság szakemberei, hogyan ünneplik a szélhámost, miközben az igazi életmentő még annyit sem ér el, hogy legalább meghallgassák. A tévéshow és a köznapok eseményei párhuzamosan futnak, s bár egyik a másikat közvetítené, semmi köze hozzá. Még beszédmódjuk is elüt, a nyilvánosság zajos és patetikus szónoklatokat kíván, míg a személyes érintkezés rekedten suttogó. A beállítások hasonlóként váltakoznak, s semmitmondó tágasságot szűk közeliek követik, melyekben teljes pompájában csodálhatjuk a Bernie-t alakító Dustin Hoffman játékát.

Az üzlet persze komédiává gyúrja át a tragédiát, ekként igazodik a fogyasztók feltételezett igényeihez. Nemcsak hosszadalmasan summázzák a tanulságot nékünk, szegény tudatlanoknak, nemcsak jókora adag sziruppal öntik le a sztorit, hogy igaz és csaló egyformán beléragadjon és végül összebarátkozzék a cukorban, hanem happy endet is kreálnak, zavarunkon pedig nemes gesztussal segítenek át, történetüket megfejelik egy slusszpoénnal; kacagva térhetünk hát vissza elhazudott életünkbe megint.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1243