KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Vadász és a Jégkirálynő

Varró Attila

The Huntsman Winter’s War – amerikai, 2016. Rendezte: Cedric Nicolas Troyan. Írta: Evan Spiliotopoulos és Craig Mazin. Kép: Phedon Papamichael. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Chris Hemsworth (Vadász), Jessica Chastain (Sara), Emily Blunt (Freya), Charlize Theron (Ravenna). Gyártó: Universal Pictures / Roth Films. Forgalmazó: Szinkronizált. 114 perc.

 

Miként a 30-as években Hófehérke indította el a klasszikus Disney-tündérmesék sorát az Álomgyárban, úgy 2012-ben is a csókra váró házitündér újjáélesztésével lendült mozgásba az a nagyipari revízió, ami a kortárs női közönség igényeihez illesztette a nyolc évtized alatt igen csak megkopott és célcsoportját vesztett zsánert. Míg azonban a komolyabb auteurnek számító Tarsem beérte az elcsépelt posztmodern felturbózással (Tükröm, tükröm), a brit elsőfilmes Rupert Sanders hamisítatlan (mostoha)anyamelodrámává modernizált változata, a Hófehérke és a Vadász egyfajta kifordított Mildred Pierce-ként állította középpontba a férfiakban csalódott, lánya ifjúsága iránt áhítozó Ravenna királynőt, Hófehérkét pedig bollywoodi esküvőfinálé helyett inkább egy diadalmas anyagyilkossággal, önálló trónnal és a partvonalról epekedő férfitekintetekkel jutalmazta.

Tekintve, hogy az időközben eltelt négy év olyan jövedelmező követőket hozott, mint a Disney feminista kapitulációját jelentő Demóna, az idei folytatástól joggal elvárható volt minimum egy biszex Hófehérke királynő, egy törpévé miskárolt Vadász és Jessica Chastain régen várt akcióhősnővé avatása. Ám a magánéleti botrányok miatt többször átírt prequel/sequel végül csak az utóbbi igényt teljesítette – minden más fronton visszahúzódott a hagyományos társadalmi modell menedékébe: Hófehérke szűzkirálynője helyett egy Hókirálynő frigid boszorkánya ül a trónon, az újjáéledt Ravenna halovány Demóna-árnyként érdemli ki jogos büntetését, nőszerelem helyett nővéri szeretet és heteroszexuális románc (a főhőssé tett Vadász és holtnak hitt hajdani kedvese között) pengeti az érzelmi húrokat. Az alapfilm trükkspecialistája által rendezett folytatás beéri annyi saját kommentárral, hogy számos ponton felhívja a figyelmet a mesterséges képek valóságtorzító és sorsromboló hatására – miközben zavaros, vásári varázstükre még arra is lusta, hogy legalább rendesen hazudjon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12718