KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A-Q hiteles története

Vida János

 

Némely filmalkotások talán emlékezetesebb sikert arathatnának, ha lehetnének afféle „jegyzetelt, kommentált” kiadásaik, akár csak azoknak az irodalmi remekeknek, amelyeknek megértéséhez feltétlenül szükség van bizonyos háttérismeretekre. Cen Fan filmjében olyan történet kel életre, amelyet Kínában minden tanult ember olvasott. A nagymúltú kínai irodalom huszadik századi klasszikusának, Lu Hszünnek 1921-ben írt A-Q hiteles története című kisregénye olyannyira hivatkozási alappá vált, hogy még fogalom is született belőle: az „A-Q-izmus” – ez a szó még a szótárakba is bekerült – egyet jelent a megaláztatások tehetetlen elviselésével, közben az erkölcsi fölény, a szellemi felsőbbrendűség állandó bizonygatásával. A főhős, a csaknem névtelen A-Q, ennek a magatartásnak – egyúttal a felemelkedéshez erőt gyűjteni hosszú időn át képtelen kínai népnek is – a jelképe. A kisregény cselekményét nagyszerűen jeleníti meg a film. A rendező láthatóan figyelembe vette azt a temérdek grafikát, illusztrációt is, amelyek az évtizedek során hozzájárultak a kínai olvasó fantáziájában a könyv szereplőiről, helyszíneiről alkotott kép kikristályosodásához. A kerettörténetben maga az író is megjelenik (Li Ting-pao alakítja), csakhogy míg a kínai néző gyerekkora óta számtalanszor látta Lu Hszün arcképét, a magyar befogadó szíve nem dobban erősebben a megelevenedő bálvány láttán. Pedig Lu Hszünt méltán bálványozzák hívei (írásai is igen sok nyelven jelentek meg világszerte, így magyarul is), a film azonban kevéssé győz meg erről. Cen Fan érdeme elsősorban a század eleji kínai falusi élet aprólékos, színes, igen hatásos ábrázolása. A főhős alakjából hiányzik valami: a maszk és az öltözet a fent említett szempontok ismeretében tökéletesnek mondható, ám Jen Sun-kaj játéka nem ébreszt akkora rokonszenvet A-Q iránt, amekkora a könyv szokásos értelmezése szerint megilletné. Úgy érzem, a film főként azért nem tudott megfelelni a jogos várakozásoknak, mert a kiváló, életszerű illusztrációból hiányzik az a többlet, az a felszín alatti mélység, amely a mű hősét egykor a század eleji kínai nemzetsors jelképévé avatta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5921