KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kisdarázs

Greskovits Béla

 

Joseph Pilissynek kár volt megfilmesítenie Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét.

Kár bizony, mert keze alatt napszítta képregénnyé fakult az eredeti mű színes szövete, „gyermekszáj „-tréfálkozássá bárgyúit a Kisdarázs harsány, kedvesen képtelen nyelvi humora.

Ernyedt jelentéktelenséget áraszt a film agyonvizezett pasztellárnyalatokból összepacsmagolt színvilága, a jelenetek pedig – a történést egységes folyammá fűző hangulati elemek híján – esetlegesek maradnak.

Az ily módon alapértékeitől megfosztott regény maradványaival untatja nézőit Pilissy: a válófélben levő szülők gyermekének hányattatásaival, a nevelőintézeti apácák szadizmusával, meg azzal, hogy minduntalan az érzéketlen világgal vívott csetepatékba keveri a filmbéli gyermekhős édesapját, a bumfordin balos munkásembert.

Tiszta lelkiismerettel csak a regényhez kívánhatunk jó szórakozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6729


előző 1 következőúj komment

juhi#1 dátum: 2008-09-02 19:01Válasz
". . . Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét."

Nem tudom, a 'közelmúlt' meddig megy vissza egy magyar nyelvű kiadás esetében, de én a könyvet a 70-es évek elején olvastam. Magyarul.
Így a kritikát már ennek alapján nem tartom helytállónak.