KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Negyedik fázis

Hegedűs Tibor

 

A nemzetközi filmvilágban Saul Bass szaktekintélynek, specialistának számít: rábízzák bizonyos produkciók főcímének a megkomponálását, hogy – főleg rajzos, humoros, de mindig ötletes – megoldásaival megfelelően fölajzza a nézőt. Már olyan külföldi kritikákat is olvastam, hogy X filmet kizárólag Saul Bass bevezető képsorainak kedvéért érdemes megnézni, ha azok leperegtek, nyugodtan el lehet távozni a moziból...

A „blickfang” mestere most rendezőként mutatkozik be, nem épp a legsikeresebben. Afféle, újabban divatos katasztrófa-, vagy horror-scifi sztorit dolgozott fel, melynek lényege, hogy az emberiségnek állatok tömegével kell megküzdeniük, mint Hitchcocknál a Madarakban, Irwin Allennél a Méhrajban stb. A Negyedik fázis a brutális értelemben vett sokkolást alárendeli – legalábbis számos részében – a természettudományos filmek láttató módszerének (à la Kollányi, vagy Homoki-Nagy) sőt annak a rokonszenvesen utópisztikus ideának ad hangot, mely szerint az állatok   „nyelvének” megfejtésével, a velük való   kommunikálás megoldásával világunk értelmesebb és homogénebb lenne... Persze, itt nem szeretetreméltó delfinekről van szó, hanem egy különös, gondolkodni tudó, föltehetően valamilyen űrutazás során véletlenül Földünkre lehozott hangyafajtáról. A film utolsó részének (a hangyákat kiirtani akaró tudós megbüntetése, illetve fiatal kollégájának „befogadása” az állattársadalomba) megfejtése, magyarázata többféle lehet. Némelyek akár politikai parabolaként is értelmezhetik, ha megpróbálják magukban egységessé formálni ezt a – nézetünk szerint – jószándékú, de ügyetlen építkezésű hibridet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7735