KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Schubert Gusztáv: Apokalipszis féláron A végítélet filmjei
• N. N.: Apokalipszis-filmek
• Gelencsér Gábor: Világvég-e? Apokalipszis, anno...
• Tillmann József A.: A két(ezer)szeres visszacsatolás keletje Különös nap
• Mihancsik Zsófia: Örökmozgó történelem Beszélgetés Bereményi Gézával és Gerő Andrással
• Mihancsik Zsófia: Áltörténelmi filmjeim Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Hirsch Tibor: Vér, veríték, kosztüm Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz
• N. N.: Jeanne d’Arc–filmek
• Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt Jeanne d’Arc-filmek
• Kovács István: Polonéz A-dúrban Wajda és a lengyel múlt
• Novobáczky Sándor: Költészet és filmvászon Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Gervai András: Álmatlan Európa Beszélgetés Krzysztof Zanussival
• Szilágyi Ákos: Bizánci borbély Mihalkov Oroszországa
• Müllner Dóra: Helyfoglalás Beszélgetés Szőke Andrással
• Galambos Attila: A függetlenségi harc vége Ideglelés – a Blair Witch project
• Varró Attila: Kalandjátékfilm Ideglelés – a Blair Witch project
• Bóna László: Felebohócok Stan és Pan
KÖNYV
• Visky András: A szeplőtelen filmművészet Szőts és Erdély
KRITIKA
• Varga Balázs: Érzéstelenítés nélkül Eljövendő szép napok
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Harcosok klubja
• Hungler Tímea: Stigmata
• Vörös András Csaba: Hatodik érzék
• Tamás Amaryllis: Börtönpalota
• Vidovszky György: Nyomás!
• Beregi Tamás: Kéz őrület
• Kömlődi Ferenc: A 13. emelet
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A mandíner gyönyörűsége

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szex receptre

Árva Márton

Kiki, el amor se hace – spanyol, 2016. Rendezte: Paco Leon. Írta: Fernando Perez és Paco Leon. Kép: Kiko de la Rica. Szereplők: Natalia de Molina (Natalia), Alex Garcia (Alex), Silvia Rey (Cajera), Paco Leon (Paco), Ana Katz (Ana). Gyártó: Vertigo Films / Telecinco Cinema / Mediaset Espana. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 102 perc.

 

Az alig másfél éve bemutatott ausztrál Szexterápia egymás mellé kanyarintott pár-történetei különc szexuális vágyak felfedezésének ürügyén kínálták a szerelmi, illetve házastársi kapcsolatok akadályait több-kevesebb sikerrel leküzdő őszinteség és empátia – nem túl velős, de legalább jószándékú – tanmeséit. Az öntudatosan közhelyes (a csetlő-botló lánykérés) vagy ironikusan valószerűtlen fordulatokat (a film végi tömegbaleset) és olykor fajsúlyos kérdésfeltevéseket (a feleségét elaltató szeretethiányos férfi esete) kamara-helyzetekbe sűrítő munka idén spanyol közegben született újjá a Szex receptre képében, amivel mindenek előtt a remake-ek ellenzői nyerték meg maguknak a soron következő kiábrándító példát.

A családi körben barkácsolt morbid válság-vígjátékait (az anyja és a nővére főszereplésével készült Carmina-filmeket) maga mögött hagyva a fősodor felé kacsintgató Paco León ugyanis épp a másik megértésére törekvés rokonszenves gesztusát cserélte le az Eszeveszett mesékre hajazó (lásd a főcímet), néhol hisztérikusan harsány túlzásaival és megbélyegző nézőpontjával. Mert míg a Josh Lawson verziójában feltűnt szerepjátszók és félelemtől felizgulók útjai egy párterápiás váróteremben keresztezték egymást, León filmje ellentmondást nem tűrve helyezi növény- és könnyimádója véletlen találkozását a kórházi folyosóra, beilleszkedési lehetőségek helyett részletes diagnózis után kutatva. Így a dramaturgiai bizonytalanságok (az eljegyzési szál megkavarodó motivációi) és a puszta extravaganciát szolgáló pluszjellemzők (a szextelefont közvetítő jelnyelvi tolmács a selyemtől gerjed be, iguánával sokkolja randipartnereit és tejérzékeny) is elhanyagolható gondoknak tűnnek az öncélúan provokatív attrakciókhoz (maszturbálás a gyászmisén) és a kirekesztő ábrázolásmódhoz (leszbikus érdeklődés, mint parafília) képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12852