KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Schubert Gusztáv: Apokalipszis féláron A végítélet filmjei
• N. N.: Apokalipszis-filmek
• Gelencsér Gábor: Világvég-e? Apokalipszis, anno...
• Tillmann József A.: A két(ezer)szeres visszacsatolás keletje Különös nap
• Mihancsik Zsófia: Örökmozgó történelem Beszélgetés Bereményi Gézával és Gerő Andrással
• Mihancsik Zsófia: Áltörténelmi filmjeim Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Hirsch Tibor: Vér, veríték, kosztüm Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz
• N. N.: Jeanne d’Arc–filmek
• Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt Jeanne d’Arc-filmek
• Kovács István: Polonéz A-dúrban Wajda és a lengyel múlt
• Novobáczky Sándor: Költészet és filmvászon Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Gervai András: Álmatlan Európa Beszélgetés Krzysztof Zanussival
• Szilágyi Ákos: Bizánci borbély Mihalkov Oroszországa
• Müllner Dóra: Helyfoglalás Beszélgetés Szőke Andrással
• Galambos Attila: A függetlenségi harc vége Ideglelés – a Blair Witch project
• Varró Attila: Kalandjátékfilm Ideglelés – a Blair Witch project
• Bóna László: Felebohócok Stan és Pan
KÖNYV
• Visky András: A szeplőtelen filmművészet Szőts és Erdély
KRITIKA
• Varga Balázs: Érzéstelenítés nélkül Eljövendő szép napok
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Harcosok klubja
• Hungler Tímea: Stigmata
• Vörös András Csaba: Hatodik érzék
• Tamás Amaryllis: Börtönpalota
• Vidovszky György: Nyomás!
• Beregi Tamás: Kéz őrület
• Kömlődi Ferenc: A 13. emelet
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A mandíner gyönyörűsége

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Swimming Pool

Zoltán Gábor

 

François Ozon, a Vízcseppek forró kövön, a 8 nő és A homok alatt rendezője módszeresen irtja a férfiakat; minden művében áldozatul esik egy férfi tetszőleges számú nőnek vagy homoszexuálisnak. A műfajok filmről filmre változnak, van köztük dráma, musical, lélektani játék. Ozonnál most a krimi van soron.

A középkorú angol krimi-írónőt, Sarah Mortont alkotói válság gyötri, annak ellenére, hogy regényei több évtizede töretlenül népszerűek. Válságának tünetei: örökké bosszús arc, savanyú megjegyzések. Sarah-t még az se vidítja föl, mikor a londoni metrón az utasok egyike az ő könyvét olvassa, és a borítón lévő fénykép alapján fölismerve kedvesen megszólítja, de nem képes jobb kedvre hangolni kiadója, John sem. Pedig John roppantul türelmesen és elismerően beszél vele, ráadásul kivételesen jóképű és kellemes férfi. Igaz, nem teljesen érdek és előzmények nélküli a kapcsolatuk: John főként Sarah szorgos munkájából, az ő Dorwell felügyelőjéből él és gazdagszik.

Az ember szívesen lenne angol krimi-írónő, látva, amint John a szerzőjét kérleli, ugyan utazna el üresen álló franciaországi házába, melyhez úszómedence is tartozik, pihenjen, ameddig jólesik, kapcsolódjék ki, és ha kedve tartja, kezdjen bele egy új regénybe. Angol könyvkiadó ugyancsak szívesen lenne az ember, látva John házát, minthogy az valóságos kastély, és körülötte csodálatosan szép minden: a francia falu, a francia kisvendéglő, a francia napsütés, a francia gyümölcsök; a francia férfiak közt szintén akad gusztusos példány.

Sarah munkához lát, és alig várja, hogy John meglátogassa, ám helyette a férfi lánya, Julie érkezik meg, mellesleg ő is szép, de jelenléte megtöri a ház nyugalmát. Fékezhetetlenül érzéki jelenlét, újra meg újra érzékelteti az idősebb nővel, hogy bizony idősebb. Hamar meggyűlölik egymást, úgy, ahogy csak mélyen összetartozó emberek tudnak gyűlölni.

Julie anyját, az ártatlan és érzékeny francia lányt annak idején épp azoknak a vad londoni buliknak egyikén csábította el John, melyeknek Sarah is állandó résztvevője volt. Julie a libertinus apa igézetében nőtt föl. Férfiakat szed föl válogatás nélkül, és odaadja magát nekik. De Sarah élete sem áll másból, mint hogy John után kívánkozik és szolgálja: vért és bűnt szállít neki.

Jók a színészek, mindenekelőtt Charlotte Rampling és Ludivine Sagnier. Testük minden porcikája folytonosan figyel a másik test porcikáira, küzd velük. Ami egyikükben megrezdül, a másikban rezeg tovább.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1752