KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Schubert Gusztáv: Apokalipszis féláron A végítélet filmjei
• N. N.: Apokalipszis-filmek
• Gelencsér Gábor: Világvég-e? Apokalipszis, anno...
• Tillmann József A.: A két(ezer)szeres visszacsatolás keletje Különös nap
• Mihancsik Zsófia: Örökmozgó történelem Beszélgetés Bereményi Gézával és Gerő Andrással
• Mihancsik Zsófia: Áltörténelmi filmjeim Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Hirsch Tibor: Vér, veríték, kosztüm Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz
• N. N.: Jeanne d’Arc–filmek
• Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt Jeanne d’Arc-filmek
• Kovács István: Polonéz A-dúrban Wajda és a lengyel múlt
• Novobáczky Sándor: Költészet és filmvászon Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Gervai András: Álmatlan Európa Beszélgetés Krzysztof Zanussival
• Szilágyi Ákos: Bizánci borbély Mihalkov Oroszországa
• Müllner Dóra: Helyfoglalás Beszélgetés Szőke Andrással
• Galambos Attila: A függetlenségi harc vége Ideglelés – a Blair Witch project
• Varró Attila: Kalandjátékfilm Ideglelés – a Blair Witch project
• Bóna László: Felebohócok Stan és Pan
KÖNYV
• Visky András: A szeplőtelen filmművészet Szőts és Erdély
KRITIKA
• Varga Balázs: Érzéstelenítés nélkül Eljövendő szép napok
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Harcosok klubja
• Hungler Tímea: Stigmata
• Vörös András Csaba: Hatodik érzék
• Tamás Amaryllis: Börtönpalota
• Vidovszky György: Nyomás!
• Beregi Tamás: Kéz őrület
• Kömlődi Ferenc: A 13. emelet
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A mandíner gyönyörűsége

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Forráspont

Varga Balázs

3-4 x juugatsu – japán, 1990. Rendezte: Takeshi Kitano. Szereplők: Takeshi Kitano, Igawa Hisashi, Johnny Okura. Forgalmazó: Cinetel. 97 perc.

 

Tizenhét évbe telt, de így is megérte: végre idehaza is elérhető a korai Kitano-kollekció. Az Erőszakos zsaru, a Forráspont és a Szonatina vérgőzös bűnfilm-trilógiája leginkább a Coen tesók életmű-nyitányának (Véresen egyszerű, Arizonai ördögfióka, A halál keresztútján) brillírozásához hasonlítható: fifikás műfaji átiratok, szarkazmusba pácolt életfilozófia, vizuális sziporkák, gyilkos gegek és persze vér, vér, vér a kövön.

Az első két Kitano-film nyers, zilált stílusára a Szonatina gyors–lassú–gyors jakuza akcióbalettjének eleganciája felel, és jelzi az utat a Tűzvirágok vagy a Bábok kifinomult remeklései felé. Meg tudom azonban azokat a rajongókat érteni, akik máig a Forráspontra esküsznek.

Sokféleképp variálható története (ha akarom, körkörös, ha akarom, lezárt – álomszerű és brutális) a majdani Kitano-életmű legfontosabb motívumait előlegezi. A felnevelkedés és beavatás kalandjai (tökkelütött baseball-balekok ütköznek meg a jakuzával, és próbálják akarva-akaratlan megméretni magukat) kereszteződnek a világból kivonuló, törvényen kívüli (ezúttal: renegát jakuza) hős utolsó nagy akciójával. Zsigeri humor, öncélú erőszak, kiismerhetetlen karakterek (elsősorban persze az ezúttal is Kitano által prezentált, rezzenéstelen, faarcú főhős); olyan változatos ingerskálán játszik a film, hogy szinte észre sem vesszük, milyen lassan csordogál a története.

Ennek a kihagyásos, minimalista jakuza-sztorinak ugyanis épp a zaklatott ritmus, az eldolgozatlan, meghökkentő stílus és a laza gesztussal nyitva hagyott szerkezet adja a pikantériáját. Kezdetben igencsak keresetlennek hat, ahogy furán félrekomponált képek, öncélú betétek és hebrencs montázsok adnak egymásnak randevút. A heterogén eszközhasználat és stílus (melynek persze már itt is a legkülönfélébb háttér előtt szemlélődő, ácsorgó hősöket különböző konfigurációkba rendező, lebegő, kitartott fix plánok teremtik meg az alapját) azonban sohasem zavaró. A film legszebb, emblematikus képei fakadnak a hirtelen, asszociatív képi váltásokból.

Mert virágcsokor így csak Kitano filmjében sülhet el…

Extrák: képgaléria és előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8964