KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Olimpia Moszkvában

Farkas András

Mi történik akkor, ha egy patak medrében folyamnyi víznek kell végigzubognia? A meder kiszélesedik, s kényszerű csatornák labirintusát árkolja maga köré. S mi történik akkor, ha egy szűkre szabott dokumentumfilm képsoraiba bezúdul az olimpia határtalan kavalkádja? A film hosszabbá válik, s kényszerű kitérők útvesztőiben bolyonganak a kamerák.

Az Olimpia Moszkvában című új szovjet film minden erénye s minden hibája innen eredeztethető; alkotói (Ozerov és Risov) megkísérelve a lehetetlent, a sport megszentelt ünnepének összes rítusait rögzíteni akarták. Történelem és jelenkor, politika és sport, kultúra és mozgás, koncentráció és lankadás, nyüzsgés és magány, keserűség és öröm hol rosszul, hol jól, hol pedig megrázóan elkapott képei sorjáznak a filmen, mely leginkább magávalragadó pillanataiban – kitörve a tárgyiasság szűk cellájából – a mozgás objektív líráját teremti meg. De csak terjedelme töredékében; a „mindent összefoglalás” nemes szándéka belegubancolódik az események sűrűn szövött hálójába, s a legkevesebb energiát igénylő úton vergődik kifelé: 150 kamerájával a sport celebrálását láttatja, miközben az ember és a mozgás benső viszonya föltáratlan marad.

Talán azért, mert a sport is mindinkább eloldódik az egyéntől, sőt: embertelenné válik?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7081