KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember

Kovács Marcell

Iron Man – amerikai, 2008. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Arthur Marcum, Matt Holloway, Mark Fergus és Hawk Ostby. Kép: Matthew Libatique. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Robert Downey Jr. (Tony Stark/Vasember), Gwyneth Paltrow (Virginia), Jeff Bridges (Stane), Leslie Bibb (Christine), Terrence Howard (Jim Rhodes). Gyártó: Marvel Enterprises / Road Rebel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 126 perc.

 

A Marvel hidegháborús képregényében Tony Stark, a civilben fegyvergyáros szuperhős jó néhány évig pusztította az Egyesült Államok rosszakaróit, mire a vietnami háború megítélésében bekövetkezett gyökeres fordulat hatására a szerzők bűnbánó békeharcost faragtak belőle. A filmváltozatban ez az átváltozás húsz perc alatt lezajlik. Az afgán terroristák fogságából kiszabadult Stark hamar rádöbben, hogy az igazi veszélyt nem a sivatagi gerillák jelentik, hanem a galád amerikai fegyvergyártók, akik ellátják őket a legmodernebb harcászati eszközökkel.

A rohamosan szűkülő piacra termelő képregénykiadás ma már inkább csak ürügy a kiadóknak a játéklicenszek és a filmjogok értékesítéséhez. A sűrűn érkező filmfeldolgozások számára egyre kevésbé érdekes az alapanyag műfaji eredete, ritka az olyan képregényesen fogalmazó adaptáció, mint a Dick Tracy, a Hulk vagy a Sin City. Hagyományos akciófilmeket látunk, némi sci-fis beütéssel és ártalmatlan, meseszerű üzenettel, gondosan kerülve a korhatáros besorolást.

A Vasember látszólag csak abban tér el a sémától, hogy színes pizsama helyett egy nagy műgonddal kifejlesztett acélpáncél a főhős egyenruhája, holott filmtörténeti jelentőséggel bír: ez a mozi felé menekülő Marvel első kizárólag saját finanszírozású filmje. Különleges pénzügyi státusa nem társul kiemelkedő művészi jellemzőkkel, akcióban kimondottan gyengécske, viszont vagány a humora, és a főszereplő triót (Downey, Bridges, Paltrow) öröm nézni – Robert Downey Jr. különösen elemében van, a szerepet mintha rá szabtak volna. Tony Stark a legszórakoztatóbb szuperhősök közé tartozik: dúsgazdag életművész, egyszerre zseniális mérnök, félművelt műgyűjtő és gyakorló alkoholista. Ráadásul lelkes rocker is, jó memóriával: AC/DC mellett Suicidal Tendenciest is hallgat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9394