KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hasznos holmik

Vidovszky György

Max von Sydow eddigi talán legostobább szerepében magát a Földre szállt ördögöt jeleníti meg, egy angolosan hidegvérű, jólöltözött, megnyerő modorú nyugdíjas kiskereskedő képében, aki egy békésnek látszó amerikai kisvárosban tűnik fel nagy, befüggönyözött, fekete autójával. (Lám ott sem közlekedik mással a gonosz...) „Hasznos holmik” nevű ócskásboltjában a különleges tárgyakon kívül az emberek lelkével kereskedik. A pontos könyvelés céljából kisméretű irkájába elegáns betűkkel jegyzi fel áldozatainak nevét, miközben – ki tudja, miért – kinő és besárgul a körme, megfeketedik a foga. Úgy látszik, fárad, hiszen az általa kirobbantott második világháborúhoz képest, most csak néhány kisembert akar egymásra haragítani. Célja ma sem más, mint az emberekben rejlő gyűlöletet felszínre hozni, a földi poklot megteremteni.

A Ragyogás, a Tortúra zseniális horrorszerzője, Stephen King ezúttal rosszabbik énjét mutatja; új thrillerje a titokról szól, de híján van mindennemű titokzatosságnak.

Az amerikai horror újraélesztette a gonoszt, sőt William Friedkin 1973-as Ördögűzője (címszereplője épp Max von Sydow!) elismert alapfilmmé vált a műfajban.

A hétköznapi ember képét magára öltő ördög azóta a félelemkeltés legbanálisabb és legtöbbször használt megoldása lett, az alkotók most is megkímélték magukat attól a fáradságtól, hogy a gonoszság motivációját kitalálják. Fraser C. Heston horrorja már a paródia határát súrolja: a végső hepiendben mintha a Csupasz pisztoly stadionos halleluláját látnánk viszont. A rendező próbálkozása épp oly sikertelen, akár az ördög küldetése ebben a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=115