KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem csapdája

Harmat György

A film főcímén az egyik forgatókönyvíróként Luis Alcoriza, a neves mexikói rendező nevét olvasva várakozások ébrednek bennünk: sajátos szemléletre, iróniára számítunk. Hiába. (Alcoriza filmjei közül egyébként a Baljóslatot vetítették nálunk, az Autós hétvégét pedig a Filmmúzeum mutatta be.) A szerelem csapdája bárhol készülhetett volna, a szokványos tévésorozatokra emlékeztet. Vonakodás nélkül asszisztáljuk végig: hogyan alakul át a szerelem a házasság jól berendezett, kisszerű, mindennapi poklocskájává; hogyan lesz a nőket kissé lekezelő, lezser latin szerető, a „férfias férfi”, az igazi macho gyomorfekélyes papucsférjjé. Bekukkantunk a viszonylagos jómódban élők anyagi problémáiba. Legszívesebben tanácsokat is adnánk, akárcsak az ismerőseinknek: baj lesz abból, ha a fiatalok összeköltöznek a két mamával, hiszen az anyósok gyűlölködése tönkreteheti kapcsolatukat. S akárcsak az életben: jóslatunk beválik.

Mindazonáltal filmbeli ismerőseink nem kerülnek közel hozzánk, csupán érdeklődéssel figyeljük sorsukat. A középszerű rendezés és színészi játék miatt úgy járunk ezzel a filmmel, mint – nem is olyan rossz esetben – a tévésorozatokkal: szívesen nézzük, de nyom nem marad utána.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6260