KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai lovasok

Peredi Ágnes

 

Lehetett volna izgalmas, fordulatos kalandfilm, és lehetett volna mély, fájdalmas dráma. A néző hosszasan küzd a dilemmával, hogy vajon ennek vagy annak szánták-e művüket az alkotók, akik hosszasan hol erre, hol arra terelik a cselekményt. A film csempészei lovakat hajtanak a meredélyes hegyi utakon át a Csehszlovák Köztársaságból Lengyelországba, hogy az orgazdák pénzéből az egész falu lakossága elutazhasson a jobb élettel kecsegtető Amerikába. Csakhogy emberükre találnak a frissen odahelyezett fináncparancsnokban, aki a rend és törvényesség nevében kemény harcba bocsátkozik a konok hegyi emberekkel.

Ebbe a küzdelembe sok mindent belezsúfoltak, férfias öklözést és puskaropogást, megfélemlített és fellázadó parasztokat, elmaradottságot és babonát, csüggedést és kitartást, egyszóval: mindenfélét. Ám az utolsó pillanatban a film csattanójánál világossá válik az is, hogy a művet drámának szánták, melynek tanulsága, hogy a kisember akár az egyik, akár a másik oldalon áll, veszít, mert a nagypolitikát mások intézik a feje fölött. Mindez az első világháború után, a trianoni békekötés idején történik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6677