KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rövid, de kemény

Harmat Eszter

Rövid, de kemény - magyar, 2008. Rendezte és írta: Nyíri Kovács István. Kép: Mester Ákos. Zene: Mizar és Nagy Róbert (Roberson). Szereplők: Ruszina Szabolcs (Kornél), Szalay Kriszta (Jósnő), Oszter Alexandra (Pszichológus), Fazakas Júlia (Lány), Straub Péter (Haver), Bán János (Apa), Scherer Péter (Robbantó), Hartyándi Jenő (Szakállas). Gyártó: Aréna Mozgókép Mühely. Forgalmazó: Media Mill. Feliratos. 76 perc.

 

Nyíri Kovács István 2006-ban bemutatott első nagyjátékfilmje (Szűzijáték) mindössze 150 ezer forintból készült, mégis az év legnézettebb magyar független filmje lett. A sikeres bemutatkozás után a rendező egy fokkal komolyabb technikai felszereléssel és profibb stábbal, ám hasonló recept alapján fogott hozzá a Rövid, de kemény… Életem elkészítéséhez. A szüzesség elvesztése után most a gyermekvállalás megpróbáltatásai várnak a főhősre (Kornél), akit az apaság utáni olthatatlan vágy helyett csupán az életbenmaradás hajt. Egy tenyérjós szerint ugyanis az égiek nem hosszabbítják meg élete fonalát, ha nem születik rövid időn belül gyermeke. Elindul hát a Szűzijátékból ismert flúgos futam: az anyajelölt utáni reménytelen kutatás hamar menekülésbe vált át, amikor a városban hemzsegő pszichopaták hősünk életére törnek. A rendező eközben még egyet csavar a történeten, és egy „film a filmben” keretbe ágyazza a történetet, de hamar elhagyja a Felforgatókönyvre emlékeztető narratív játékot, hogy a főszereplő és a néző együtt bolyongjon a szürrealista álomjelenetekkel tarkított, sokszor kabarétréfák lazán összefűzött sorozatára emlékeztető jelenetek között.

Sajnálatos módon sokszor éppen az hiányzik a bohózatszerű jelenetekből, ami igazán szórakoztatóvá teszi a műfajt: az időzítés. A poénra felépített jelenetekben az alkotó még akkor is javában bűvöli a cilindert, amikor a néző már rég tudja, hogy egy nyúl kerül ki belőle, így a kitörő nevetés helyett csak megkönnyebbült sóhaj nyugtázza a fergetegesnek szánt csattanót. Mégis megbocsátunk minden kínos pillanatot azokért a jelenetekért, amelyek csípős, szatírába hajló humorukkal ugyanúgy szállóigévé válhatnak, mint a hasonló zsánerű Üvegtigris legemlékezetesebb mozzanatai. Bosszantóan közhelyes és zseniálisan eredeti momentumok kaotikus, mégis szerethetően egyedi egyvelege Nyíri Kovács legújabb munkája. Igazi szerelemfilm, annak minden sutaságával, öniróniájával, távol a hazai nagyköltségvetésű blődlik üzletszerű kéjelgésétől.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9458