KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halálfutam

Kárpáti György

Death Race – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Paul W.S. Anderson. Kép: Scott Kevan. Zene: Paul Haslinger. Szereplők: Jason Statham (Ames), Joan Allen (Hennessey), Ian McShane (Coach), Tyrese Gibson (Machine Gun Joe), Natalie Martinez (Case). Gyártó: Cruise-Wagner / H2S2 / Impact. Forgalmazó: UIP – Duna. Feliratos. 89 perc.

 

Napjainkban a szakemberek egyre több apropóból jövendölnek apokalipszist (globális felmelegedés, olaj, betegségek), alapot adva a filmeseknek a hatvanas-hetvenes évek utópiafilmjeinek újraaktualizálására-értelmezésére. Miközben okkal rettegünk Truffaut Fahrenheitjének 2010-re beharangozott remake-jétől, a Mortal Kombattal, Resident Evillel edződött, és munkásságában a zsigerelést ars poeticának tekintő Paul W. S. Anderson a Death Race 2000 feldolgozásával egy (látszólag) könnyebb és számára ismerősebb pályát választott. Roger Corman 1975-ös gyöngyszeme a mai számítógépes játékok és valóságshow-k előfutáraként olyan televíziós országúti autóversenyt vizionált, amelyben emberek elgázolásáért szereznek pontokat a versenyzők. A videokorszak egyik kortalan klasszikusa gátlástalanul meglovagolta a Szelíd motorosok végtelen és úttalan Amerika-imidzsét, és médiaheccbe fordította az emberek manipulálhatóságának kritikáját.

Anderson, aki már az AVP elkészítésével is bizonyította, hogy hajlamos szabadon értelmezni (és lebőgetni) egy eredetileg ragyogó alapanyagot, a sztorit gyakorlatilag mellőzve inkább a börtönfilmek kánonjába helyezte alkotását, megidézve a Menekülés New Yorkbólt az – ugyancsak Corman-remake – Halálos iramban stílusában. A Halálfutam történetében a jövő börtönei profitvadász magánvállalkozások, fegyenceik autóversenyeznek egymással a tévékamerák kereszttüzében mindhalálig. Ebben a közegben kell az ártatlanul elítélt egykori autóversenyzőnek életben maradnia, felesége meggyilkolásáért bosszút állva önbíráskodnia, végül megszöknie – igen szűk határidővel. Anderson látványos és kegyetlen ámokfutásában a számítógép-effektek mellett ez a bakancslista lesz a legfontosabb momentum, minden ráció másodlagossá válik, ráadásul a nagy zsigerelésben és igyekezetben a történet is kasztrálásra kerül. De legalábbis, a Rollerballhoz hasonlóan, elvész a „fordítás” során, és csak a lóerők maradnak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9525