KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 31. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Sodrásban
• Jeles András: Szemlélődés Játékfilmek
• Forgách András: A megtalált színész Játékfilmek
• Muhi Klára: Háromgarasos mozi Kisjátékfilmek
• Gelencsér Gábor: Romvirág Dokumentumfilmek
HORROR
• Varró Attila: Amerikai gótika Kosztümös horrorfilmek
• Pápai Zsolt: Rémségek kicsiny falva Az Álmosvölgy legendája

• Király Jenő: Rovareposzok Multiplex esztétika II.
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: A tengeralattjáró sárga mosolya A Beatles-kor alámerülése
• Kemény György: Öö Észt és lengyel animáció
• Hegyi Gyula: Kockáról kockára

• Bóna László: Bukás a győzelembe Sport a filmben
• Ardai Zoltán: Tüzes aréna Kokó és a média
• Zalán Vince: A tehetetlenség melankóliája Filmnapló
KÖNYV
• Kelecsényi László: Bővített újratermelés Filmlexikon
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Magára maradt történet Jadviga párnája
• Fábry Sándor: Apád, anyád Mindent anyámról
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Szomorú vasárnap
• Déri Zsolt: A John Malkovich-menet
• Pohl Péter: Az élet egy füttyszó
• Turcsányi Sándor: Taxi, Madrid
• Gervai András: Alice és Martin
• Pápai Zsolt: A part
• Vidovszky György: Hurrikán
• Lévai Zsuzsa: Stuart Little, kisegér
• Mátyás Péter: A bennfentes
• Tamás Amaryllis: Hálószobák és előszobák
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Kolóniák

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hamupipőke

Kapecz Zsuzsa

 

„Szivárvány ragyog fenn az égen, higgyél hát a mesékben, és álmod majd valóra vál” – énekel a kórus a Hamupipőkében, és ez a pár sor akár Disney életrajzának mottója lehetne. A világ valamennyi filmlexikonjából megtudhatjuk, hogy a képzőművészeti akadémiát végzett, fiatal Walt előbb újságoknak rajzolt karikatúrákat, majd diafilmekkel kísérletezett, és fivérével, a fényképész Roy-jal kezdte meg a rajzfilmek gyártását. A későbbi Walt Disney Stúdió háromezer embert foglalkoztatott; Disney a trükkfilm-műfaj sajátos stílusú tökéletesítője lett. Hússzor kapott Oscar-díjat, és ezt alighanem soha senki nem fogja túlszárnyalni. Még azok is elismerik, hogy a Disney-teremtmények ma már klasszikus alakok, akik ezt a fajta képi világot túlzottan édeskésnek találják, és viszolyognak Disneyland üzleti fogásaitól.

Disney életművének körülbelül egyötöde kering Magyarországon, és időről-időre makacsul ugyanazokat a filmjeit újítják fel. A Grimm-feldolgozások közül most az 1949-ben készült Hamupipőkét láthatjuk újra. Nem annyira pergő, mint a Hófehérke, és nem annyira látványos, mint a Csipkerózsika, de a mellékszereplő állatok karakteres lényei itt is ellensúlyozzák az emberfigurák unalmasságát. A találékony Jaq egér Plútó kutyával, Donald kacsával és Mickey egérrel menetel egy sorban az örökzöldek ranglistáján, így hát a gyerekeknek mindenképpen jó szórakozás a Hamupipőke, a felnőtt nézők pedig elsősorban Tolnay Klári és Rozsos István szinkronhangját fogják élvezni, az idősebbek talán még az ötvenes évek zenei stílusában hangszerelt dalokat is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5941